Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.

Irományszámok - 1901-537. A magyar királyi honvédelmi minister jelentése az 1897-iki XXIII. törvényczikk értelmében, a m. kir. honvéd-nevelő- és képző-intézetek állapotáról az 1903-ik évre

68 537. szám. apródiskolák II. évfolyamaiba helyeztetett át; la nagyváradi honvéd-hadapródiskolában az I. évfolyamot ismétli, 1 pedig ki nem elégítő előmenetel miatt a katonai nevelésből elbocsáttatott. Ehhez képest az 1903/4. tanév kezdetével a II. évfolyamba 43 növendék lépett föl. A II. évfolyamban a tanév kezdetén 51 növendék volt. — Ezek közül az óvvégi zárosztályozás alkalmával »jeles« osztályzatot nyert 1, »igen jó« » » 11, »jó« » » 29, »elógsóges« » » 3, »ki nem elégítő« osztályzatot nyert 6, évközben elbocsáttatott 1. A »jó« osztályzatú növendékek közül 1 felülvizsgálat folytán elbocsáttatott; a »ki nem elégítő« osztályzatot nyertek közül 1 a pótvizsgán megfelelt, 4 enyhébb megbirálás mellett a nagyváradi honvéd-hadapródiskola III. évfolyamába helyeztetett át, 1 az évfolyam ismétlésére utasíttatott. Ehhez képest az 1903/4. tanév kezdetével a III. évfolyamba 44 növendék lépett föl. A III. évfolyamban az 1902/3. tanévben 43 növendék volt. Ezek közül az óvvégi zárosztályozáskor »jeles« osztályzatot nyert 2, »igen jó« » » 9, »jó« » » 29, »elégséges« » » 2, »ki nem elégítő« osztályzatot nyert 1. Az »elégséges« eredmónynyel végzett növendékek a honvéd-hadapródiskolák III. évfolyamaiba helyeztettek át. A »ki nem elégítő« eredményt felmutatott növendék évfolyamát ismétli. Ehhez képest az 1903/4. tanév kezdetével a Ludovika-akadémiába 40 növendék lépett föl. Ezen növendékek közül az érettségi vizsgát valamely hazai középiskolában, 15 jelentkező közül 12 sikerrel le is tette. A honvéd-főreáliskólában az 1903/4. tanév kezdetével az I. évfolyamban 50, a II. » 45, a III. » 46, Összesen. . . 141 növendék nyer kiképzést. II. LudoYika-akaüémia. Az akadémia rendeltetése az, hogy abban elméletileg magasabb képzettségű, gyakorlatilag használható gyalogsági és lovassági tisztek neveltessenek. Az elméleti kiképzés részben általánosan — és műszakilag tudományos, — részben pedig általános és műszaki katonai tantárgyakra terjed ki. — Ennek czólja nemcsak az, hogy a hallgatók magasabb fokú elméleti kiképzést nyerjenek, hanem hogy arra is képesíttessenek és serkentessenek, miszerint annak idején vagy önállóan, — vagy pedig a hadi iskola hallgatása utján mindazon szakismereteket megszerezzék, melyek különleges alkalmazásokban vagy pedig a vezérkari szolgálatban szükségesek.