Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.

Irományszámok - 1901-533. Ministerelnök határozati javaslata, az 1867:XII. t.-cz. 19. §-a értelmében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokkal közös költségek hozzájárulási arányának megállapítása czéljából 15 tagból álló országos bizottság kiküldése iránt - 1901-534. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, az 1903-iki számadási év IV-ik negyedében előfordult utalványozásokról (megszüntetésekről), illetve az 1902. évi XXIV. (indemnity) törvényczikkel nyert felhatalmazással szemben 1903. évi április hó végével mutatkozó eltérésekről, valamint - az ugyanazon évi május hó 1-jétől-deczember hó végeig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról közölt indokolások tárgyában

534. szám. 37 megtakarítás merült fel, szemben az 1902. évi hitellel, úgy, hogy tekintettel az átruházási jogra, e czímnél az említett időszak végén 15.330 K 29 f. megtakarítás mutatkozott. Mivel azonban az elemi tanítóképzők és az elemi tanítónőképzők czímek között engedélyezett átruházási jog alapján az elmúlt év III. negyede végéig történt utalványozások a két czím összhitelét kimerítették, a IV. évnegyedben az elemi tanítónőképzők czímén utalványozott 52.722 K 68 f. többkiadást eredményezett, melyet az elemi tanítóképzőknél ugyanezen évnegyedben előfordult 31.940 K 69 f. megszüntetés a fenti 20.781 K 99 f-re szállít le. A személyi járandóságoknál mutatkozó többkiadás a fennálló kényszerhelyzet eredménye, mert a képzőintézetek érdekében szükséges és az 1903. évi előirányzatba fölvett Óraadó-díjak, hitoktatói díjak és szaktanítói tiszteletdíjak utalványozása elől kitérni nem lehetett. 34. czímhez. (Kisdedóvó-intézetek és menedékházak.) Az 1903. év IV. negyedében 16.499 K 92 f, mint ujabb kiadási többlet utalványoztatott a következő okoknál fogva. Az 1893. évi XXVI. t.-czikk alapján esedékessé válván az óvónők II. ötödéves pótléka, az kiutalványoztatott mindamellett, hogy erről • az összehasonlítás alapjául vett 1902. évi költségvetés természetszerűleg nem gondoskodott. Továbbá az 1903. év III. negyedében megkezdett új szervezések folytattattak, jelesül fölállíttattak folytatólag új óvodák ott, hol azokra, különösen nagyobb állami elemi iskolák mellett égetően szükség volt ós kineveztettek új óvónők oly működésben levő kisdedóvodákhoz, hol az erőkre a kisdedóvoda látogatottsága következtében szükség volt. 36. czímhez. (Gazdasági ismétlő-iskolák.) Az 1903. óv IV. negyedében utalványozott 256 K 67 f. kiadás onnan van, hogy az 1893. évi XXVI. t.-czikk alapján a II. ötödéves korpótlékra vonatkozó igények kielégíttettek és hogy néhány esedékessé vált kózimunkatanítási díj utalványoztatott. 40. czímhez. (Állami felső kereskedelmi iskolák.) Az 1903. év IV. negyedében a személyi járandóságoknál felmerült 2.447 K 31 f. ujabb utalványozás az esedékessé vált ujabb ötödéves korpótlékigények kielégítéséből és. a nélkülözhetetlen óratöbbletek díjainak kiutalványozásából állott elő. A dologi kiadásoknál a 617 K 50 f. további többkiadás egy tornacsarnoknak és. a szereknek használatáért utalványozott mérsékelt bérköltségből ós átköltözködésre folyósított összegből származott. 43. czímhez. (Bába-képezdék.) Az egész czímen az 1903. év IV. negyede végéig az 1902. évi hitellel szemben 2.964 K 09 f. több-kiadás" mutatkozik. A többkiadás a dologi kiadások rovatán van és főképen azon okból állott elő, hogy a Magyar Bábakönyv czímű tankönyv tót és román szöveggel e czím terhére kinyomatott. Ez a kiadás azonban az elárusítandó tankönyvek vételárából meg fog térülni. Xövelte a kiadást a budapesti kir. bába-képezde épületén sürgősen szükségessé vált javítási és helyreállítási munkák költsége is. 44. czímhez. (Gyógypaedagógiai intézetek.) A 3. rovaton kimutatott 140 K előirányzat nélküli kiadás egy, az állami szolgálat kötelékéből megvált gyógypaedagógiai iskolai tanító után törlesztetíenül maradt és behajthatatlanná vált fizetési előlegnek a számviteli szabályok értelmében történt kiegyenlítésére, illetve végleges elszámolására fordíttatott. 45. czímhez. (Képzőművészet és művészi ipar.) Különösebben két, az 1902. évi költségvetés összeállításakor számításba nem vett tétel okozza az e czímen mutatkozó többkiadást, nevezetesen a Fadrusz János szobrász-művésznek utalványozott rendkívüli segély ós a párisi világkiállítás magyar történelmi pavillonjáról szóló díszmű előállítási költségeire folyósított összeg. Fadrusz kétségbeejtő anyagi helyzetét csak betegágyán tárta föl. A magyar képzőművészetre megbecsülhetetlen