Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.

Irományszámok - 1901-533. Ministerelnök határozati javaslata, az 1867:XII. t.-cz. 19. §-a értelmében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokkal közös költségek hozzájárulási arányának megállapítása czéljából 15 tagból álló országos bizottság kiküldése iránt - 1901-534. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, az 1903-iki számadási év IV-ik negyedében előfordult utalványozásokról (megszüntetésekről), illetve az 1902. évi XXIV. (indemnity) törvényczikkel nyert felhatalmazással szemben 1903. évi április hó végével mutatkozó eltérésekről, valamint - az ugyanazon évi május hó 1-jétől-deczember hó végeig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról közölt indokolások tárgyában

534. szám. 33 Ugyanezen czím 2. » Dologi kiadások« rovatán kimutatott 7.157 K 39 f. ujabb utalványozás az utazási költségekre, a táviratok költségeire és a könyvbirálati díjakra esik. Az utazási költségekre fordított többkiadást a központi főfelügyéleti jog hatályosabb gyakorlása okozza és indokolja, a könyvbirálati díjaknál felmerült túlkiadást az ugyanilyen czímen elért nagyobb bevétel ellensúlyozza. 2. czímhez. (Országos közoktatásügyi tanács.) A dologi kiadásoknál az utazási költségek alrovaton mutatkozott nagyobb szükséglet. Az országos közoktatásügyi tanács a különböző oktatási intézeti tanterveknek és utasításoknak előkészítője s a már megállapított tervek és utasítások végrehajtásának ellenőrzője. A tanács tagjainak az előkészítéshez szükséges tanulmányozás czéljából, valamint a tanul­mányi előmenetel megállapítása érdekében szükségessé vált utazásai okozták a nagyobb kiadást. 3. czímhez. (Budapesti kir. egyetem.) Nagyobb kiadás csupán a dologi kiadások rovatán mutatkozik és összege az 1902. évi hitellel szemben 62.272 K 90 £; ezzel szemben a személyi kiadások rovatán 35.088 K 09 f. megtakarítás mutatkozik. E kettőnek — a czím rovatai között engedélyezett átruházási jog alapján történt — egybevetése után mutatkozó 27.184 K 81 f. többkiadás a hivatali és irodai költ­ségek, az elméleti és gyakorlati oktatás szükségletei, az utazási költségek, végül a házi és klinikai szükségletek alrovataira esik. A dékáni és rektori irodák átalá­nyainak éveken keresztül tapasztalt elégtelensége, a felmerülő tartozások szaporo­dásának elkerülése, nemkülönben a múlt évekből származó adósságok kiegyenlítése tette szükségessé a hivatali ós irodai költségeknél jelentkező többkiadást. Az elmé­leti ós gyakorlati oktatás szükségleteinél mutatkozó többkiadás oka részben a múlt­ból származott e czímű tartozások kiegyenlítése, részben az egyes intézetek és az egyetemi könyvtár átalány-szükségletének a nagyobb forgalomhoz mért emelkedése. A házi és klinikai szükségleteknek az 1902. évi keretekhez képest való emelkedése, az új idegkórtani klinika létesítése és a II. számú új sebészeti kliniká­nak teljes üzembe-vétele folytán, elkerülhetetlen volt. A jelzett alrovatokon mutat­kozó többleteket részben a dologi kiadások többi alrovatain előállott megtakarí­tások, részben a személyi járandóságoknál még fennálló fedezet a kitüntetett összegre szállították le. 4. czímhez. (Kolozsvári egyetem.) A többkiadás kizárólag a dologi kiadások rovatára esik és az utazási költségek, a hivatali és irodai költségek és a házi szükségletek alrovatok között oszlik meg. Az 1903. év folyamán külföldön számos, tudományos szempontból nagyfontosságú kongresszus tartatott (a madridi orvosi, a liegei anatómiai, a sarajevói bőrgyógyászati, a bécsi geológiai kongresszusok, a jurjewi egyetem 100 éves jubileuma stb.), hová a tudományos érdek és a kapcsolat fentartása szempontjából szükséges volt az egyetem egyes tanárait kiküldeni. A hivatali és irodai költségek hitele azért volt elégtelen, mert ezen alrovatból fedezendő az egyetem nyomtatvány-szükséglete, mely a hallgatók nagymérvű szaporodása folytán fokozatosan nagyobbodik, de a megfelelő bevételben ellen­súlyozását találja. A házi szükségletek rovata azért volt elégtelen, mert 1903. évben az egyetem új központi épülete teljes mértékben használatba vétetett és több kisebb fentartási munka (a járda javítása, a vízvezeték helyreállítása, az udvar rendezése stb.) halaszthatatlan volt. 5. czímhez. (Kolozsvári Karolina országos kórház és egyetemi klinikák.) A dologi kiadásoknál mutatkozó nagyobb utalványozás az élelmezési, a fűtési, világítási, az épületkert fentartási és tisztogatási, a vízfogyasztási és az ágyneműek szükséglete alrovatok között oszlik meg. Indokolja pedig ezt a nagyobb kiadást a Karolina kórházban a beteglótszám előre nem várt emelkedése és különösen az új elmegyógyászati klinika összes pavillonjainak teljes üzembe-vétele, melynek Képvh. iromány. 1901—1906. XXXHL kötet. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom