Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.
Irományszámok - 1901-533. Ministerelnök határozati javaslata, az 1867:XII. t.-cz. 19. §-a értelmében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokkal közös költségek hozzájárulási arányának megállapítása czéljából 15 tagból álló országos bizottság kiküldése iránt - 1901-534. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, az 1903-iki számadási év IV-ik negyedében előfordult utalványozásokról (megszüntetésekről), illetve az 1902. évi XXIV. (indemnity) törvényczikkel nyert felhatalmazással szemben 1903. évi április hó végével mutatkozó eltérésekről, valamint - az ugyanazon évi május hó 1-jétől-deczember hó végeig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról közölt indokolások tárgyában
26 534. szám. B) Rendkiyüli kiadások. a) Átmeneti kiadások: XI. fejezet. 1. czímhez, (Központi igazgatás.) A 4. rovat alatt a Budapesten alkalmazott és szolgálattételre beosztott nős vagy családos altisztek és szolgák rendkivüli segélyezésére fordított és előirányzat nélküli kiadásként elszámolt összeg utalványozását az tette szükségessé, hogy a tisztviselők, altisztek és szolgák fizetésének emelésére vonatkozó törvény életbeléptetése 1903. évre centempláltatván, tekintettel bekövetkezendő jobb javadalmazásukra, az 1903. évi előirányzatba nem vétettek fel azok a drágasági pótlékok, melyek eddig a fővárosi nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel a fővárosban élő nős vagy családos altisztek és szolgák segélyezésére eddig előirányozva voltak. Mivel azonban a fizetésemelésre vonatkozó törvényjavaslat a törvényhozás által tárgyalható nem. volt, nehogy ez okból az altisztek és szolgák az eddiginél is súlyosabb anyagi viszonyok közé kerüljenek, eddigi drágasági pótlékaik részükre folyósíttattak s előirányzat nélküli kiadásként számoltattak el. Ugyanezen czím alatt az 5. rovaton az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás költségeire fordított előirányzat nélküli kiadásra nézve megjegyzi a minister, hogy — a mint azt Magyarországnak a párisi kiállításon való hivatalos részvételével járó költségekről és az azok fedezésére szolgáló bevételekről az 1901. évi zárszámadás során bemutatott jelentésében a törvényhozásnak már tudomására hozta, nemkülönben a tárczájának 1902. évi zárszámadása megokolásában is felemlítette — a párisi kiállítás czimén a már megejtett elszámolás után is merülnek még fel oly kiadások, a melyek a dolog természetéből folyólag nem voltak kellő időben utalványozhatok. Az ekkép felmerült ujabb összeg is ily természetű kiadás, a mely azonban fedezetre talál a kiállításból származó, a leszámolásig be nem hajtott, de biztosított követelésekből befolyó összegekben. 2. czímhez. (Ipari és kereskedelmi czélok.) A 2. rovat alatt a budapesti városligeti iparcsarnok tatarozási és az iparcsarnok udvarán emelendő irodahelyiség építési költsége czimén elszámolt előirányzat nélküli kiadást ezen munkálatoknak sürgős és elodázhatatlan volta indokolja. Az iparcsarnok ugyanis, mely még az 1885. évi országos kiállítás czéljaira épült, csak az 1896, évi országos kiállítás alkalmával lett nagyobb javításoknak és tatarozásoknak alávetve; azóta ily természetű munkálatok nem foganatosíttattak az épületen, úgy, hogy azokat a csarnokban elhelyezett értékes kiállítási tárgyak kára nélkül tovább mellőzni már nem lehetett. Az új irodaépületre pedig azért volt sürgős szükség, mert az iparcsarnok egyik udvarában elhelyezett favázos irodaépület az idő viszontagságai folytán oly rozzant, illetve teljesen használhatatlan állapotba került, hogy abból a személyzetet haladék nélkül kitelepíteni s az épületet lebontani kellett. Mivel pedig az irodahelyiségre már az 1904. óv tavaszán megnyíló állandó kiállítás megnyitásának idejére nélkülözhetetlen szükség volt, annak felépítését nem lehetett elhalasztani. Ilyen körülmények között a ministertanács hozzájárult ahhoz, hogy az említett munkálatok végrehajtassanak s a felmerülő költségek mint előirányzat nélküli átmeneti kiadások számoltassanak el. Ugyanezen czímnól a 3. rovaton a »Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon« czímű díszmunka szerkesztéseért tiszteletdíj czimén elszámolt előirányzat nélküli kiadás az ezredéves országos kiállítással kapcsolatos költségeknek fedezéséről szóló 1897. évi V. t.-czikk indokolásának (1. az 1896. évi november hó 23-ára hirdetett országgyűlés irományai III. kötetének 96. számát, 75. oldal) 19. és végpontjában foglaltak alapján utalványoztatott.
