Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.
Irományszámok - 1901-552. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1904:V. törvényczikk) az1903-iki számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról
552. szám. 315 hitel hiányában előirányzaton kívül folyósíttatott, de teljesen ellensúlyoztatni főgázon összeg által, melyet az intézet építővállalkozója egyrészt a megállapított értékcsökkenés fejében, másrészt a túlutalványozás visszatérítése czímén a kincstárnak fizetni köteles. 6. czímhez. (Állami elemi népiskolák.) A kimutatott 441 K 26 f előirányzat nélküli kiadásból 80 K a kőrösmező-szvidoveczi állami elemi iskolai tanítói lakások mellé épített két sü tőkémen cze költségeire, 311K 32 fa ránkfüredi állami elemi iskola pótmunkáira, 20 K a fiumei plase-mlaki külvárosi állami elemi iskola tetejének kijavítására ós a serpentin-uti faoszlopok kicserélésére, végül 29 K 94 fa kis-templomi állami elemi iskola újonnan épített helyiségeinek utófelülvizsgálata alkalmával felmerült mérnöki költségekre esik. Az első két összeg az iskolai alap vagyon értékesítésében, illetve Ránkfüred község járulókában, az utóbbi két összeg az építővállalkozók letéti biztosítékából levonandó megfelelő összegben térül vissza. 8. czímhez. (Népnevelési intésetek közös szükséglete.) Az állami elemi iskolák kisebb építkezéseire 5,589 K 16 f túlkiadás merült fel. A túlkiadást túlnyomó részében, jelesül 5.152 K 46 f erejéig a kőrösmező-szvidoveczi ós a tiszai állami elemi iskolák építési költsége idézte elő, de megtérül nevezett iskolák alapvagyonának értékesítéséből befolyó 19.852 K 46 f-ből. 9. czímhez. (Elemi tanító- és tanítónőképzők.) Az 5. rovaton a pozsonyi állami tanítónőképző intézet épületének kibővítésére kölcsön utján beruházandó összeg fejében a hitellel szemben 1.060 K 98 f-rel nagyobb kiadás mutattatott ki. E túlkiadás indoka a következő: A pozsonyi állami tanítónőképző intézet épületének helyreállítása és kibővítése egyrészt közegészsógi szempontból, mert az épület földszinti részei teljesen nedvesek voltak, másrészt a tanulók számának szaporodásával fokozódó igények kielégíthetóse végett még az 1901. évi állami költségvetés során elhatároztatott. Ugyanakkor 90.000 K, az 1903. évben pedig 37.000 K szavaztatott meg e czólra. A költségvetési hitel azonban, főleg a föld-, az alapfalazó- és elszigetelő-munkáknál felmerült több-munka folytán elégtelen. A több-munkaköltség az építészi tiszteletdíj emelkedését is maga után vonta. így keletkezett a fenti, aránylag csekély túlkiadás. Ugyané czím keretében a 7. rovat alatt kimutatott 32.184 K 38 f előirányzat nélküli kiadásra nézve a minister a következőket adja elő: Az eperjesi állami tanítónő-, régebben óvónőképző-intézet új épületének felépítése, valamint a régi épület átalakítása az 1895. évi állami költségvetési törvénynyel elrendeltetett. Ez a beruházás azonban az ott, valamint a következő 1896. évi költségvetésben megszavazott hitellel foganatosítható nem volt, mert mig az új szárny eredetileg csak 60 növendék befogadására volt tervezve, tanítónőképző intézetté történt időközi átalakítása folytán 110—12Ó növendék elhelyezésére szükséges helyiségről kellett gondoskodni. Ezenfelül a talaj lejtőssóge és vizenyőssége folytán az alapfalak szaporítása és költséges szigetelés vált szükségessé. A régi épületnek is a legtöbb alkotórészét, padozatot, ajtókat, ablakokat megjavítani, illetve megújítani kellett. Az így származott, kerek számban 30.000 K-t kitevő költségtöbbletet, annak következtében, hogy a többlet oka és eredete minden oldalról pontosan és részletesen felderíttessék és megállapíttassék, csak most lehetett és pedig a számviteli törvény értelmében előirányzaton kívül utalványozni. 10. czímhez. (Kisdedóvóintézetek és menedékházak.) A 7.586 K 41 f túlkiadás a bártfai állami kisdedóvoda építési költségeinek I. részlete czímén merült fel, A Bártfa szab. kir. városban fennálló állami kisdedóvoda épülete az ott 1902. 40*
