Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.

Irományszámok - 1901-533. Ministerelnök határozati javaslata, az 1867:XII. t.-cz. 19. §-a értelmében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokkal közös költségek hozzájárulási arányának megállapítása czéljából 15 tagból álló országos bizottság kiküldése iránt - 1901-534. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, az 1903-iki számadási év IV-ik negyedében előfordult utalványozásokról (megszüntetésekről), illetve az 1902. évi XXIV. (indemnity) törvényczikkel nyert felhatalmazással szemben 1903. évi április hó végével mutatkozó eltérésekről, valamint - az ugyanazon évi május hó 1-jétől-deczember hó végeig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról közölt indokolások tárgyában

534. szám. 19 végéig voltak folyósítandók; végül az óv folyama alatt újonnan rendszeresített közigazgatási állásokhoz adott állami hozzájárulás és a tiszteletdíjak emelkedése, valamint az anyakönyvvezető-helyettesi állások szaporítása is növelte a kiadást. 6. czímhez. (Színművészeti kiadások.) Az 1. rovaton a m. kir. operaház állami javadalmazása fejében 85.000 Kval több utalványoztatott, mint az 1902. évre költségvetésileg előirányozva volt. Oka a következő: A fővárosban keletkezett ujabb színházak versenye miatt a látogatottság csökkent. A színházlátogató közönségnek az előadott dalművek kiállításával szemben támasztott nagyobb igényei miatt, valamint a végből, hogy a színház vezetősége részére a modern színházi technika vívmányainak alkalmazhatására megkövetelt anyagi eszközök rendelkezésre bocsáttassanak, az operaház 1902. évi költségvetését is már 68.000 K hiánynyal kellett jóváhagyni. Az ének- és zenekar tagjai anyagi helyzetük javítása czóljából mozgalmat indítottak, mely alkalomból a támasztott igények némi kielégítése elől számos méltányos oknál fogva kitérni már nem lehetett. Ennek következtében 38.000 K ujabbi póthitelre volt szükség. Ezenfelül 1903. évre a színházi munkás-személyzet felette terhes anyagi helyzetének javításáról is kellett gondoskodni, mi szintén 6.000 » többletet okoz. Az összesen igényelt 112.000 K többszükséglet fedezésére rendelkezésre áll az előirányzott 15.000 K több-bevétel és a kegydíjak rovatán már felesleges 12.000 K, együtt tehát 27.000 » mihez képest a tulajdonképeni többszüksóglet a fenti.... 85.000 K. A 2. rovaton a budapesti nemzeti színház állami javadalmazásaképen 51.119 K 95 f-rel utalványoztatott több, mint az 1902. évre költségvetésileg engedélyezve volt. Ezen rovatnál már az 1903. év III. negyede végén 20.119 K 92 f-rel több volt a kiadás az 1902. évi hitelnél, mit a nemzeti színház 1902. évi zárszámadási hiányának (51.119 K 95 f) az 1903. évi subventió terhére történt elszámolása idézett elő, a mint ezt a minister az előző negyedévi utalványozás indokolásánál felemlítette. A IV. negyedévi utalványozás 31.000 K 03 f-t tesz; ez összeg a színház három havi rendes subventiója, a mely indokolását már a fentebb előadottakban találja, mivel az 1903. évi előirányzat jelentékeny része az 1902. évi hiány fedezésére vétetett igénybe s így a IV. negyedévi subventió, mint kiadási többlet jelentkezik. A 7. rovaton a vidéki magyar színészet segélyezésére 152.028 K, vagyis 78.028 Kval több utalványoztatott, mint az 1902. évre előirányozva volt. A magyar színészetnek a nemzetiségek lakta vidékeken való térfoglalása a kormány fokozottabb anyagi támogatását igényli ós nagy részben ez az oka, hogy az 1903. évi előirányzatban segélyekre eredetileg fölvett 100.000 K fölemelt összeg is elégtelennek bizonyult. Magának a pozsony—sopron—fiumei magyar színészetnek fentartására 38.530 Kt kellett folyóvá tenni, nehogy ezen városokban a legnagyobb nehézségek legyőzésével rendszeresített magyar színészet már az első évben kénytelen legyen feladni a versenyt az idegen ajkú közönség támogatása mellett működő idegen nyelvű színtársulatokkal szemben. A létesített színi kerületek szintén nagyobb állami segélyezést igényelnek. 3* •