Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.
Irományszámok - 1901-549. A pénzügyi bizottság jelentése „a m. k. államvasutak alkalmazottai illetményeinek szabályozására szükséges költségek fedezéséről” szóló 524. sz. törvényjavaslatról
549. szám. 145 szabályosan kell történnie, mint az egyik fokozatból a másikba való átmenetelnek. Kifogástalan szolgálat mellett, a létszám megfelelő rendezése esetén e kérdésnek nem lesz gyakorlati jelentősége. Vizsgálat tárgyává kellett tennünk — a közvélemény közegeiben fölhozott észrevételekre való tekintettel is, — vájjon a most tervezett fizetésrendezés összhangzásban van-e az állami szolgálat többi ágaiban már végrehajtott fizetésrendezéssel. Összehasonlítás alapjául azon szolgálati ágat vettük, mely szintén nagyszámú alkalmazottat foglalkoztat, ha nem is annyit, mint a vasút, t. i. a postát, távírót és távbeszélőt. Egybevetjük az ezen szolgálati ágban végrehajtott fizetésrendezósnek a személyzetre beállott következményeit azon hatással, melyet a most tervezett fizetésrendezés fog előidézni. Ebből megítélhetni, vájjon egyenletes elbánásban részesült-e a két intézmény személyzete. A postaigazgatás által rendelkezésünkre bocsájtott adatok és az I. számú mellékletben foglalt táblázatból vett adatok egymás mellé állítva a következő áttekintést nyújtják: A m. k. posta, távíró, távbeszélő tényleg alkalmazott A létszám összes tisztviselői közöl °/o-ában 200 K fizetéstöbbletet kapott 941 tisztviselő 23"05 A m. k. államvasút' A létszám tényleg alkalmazott °/o-ában összes hivatalnokai közöl 300 400 500 600 700 800 1.000 1.200 1.400 2-200 357 2.099 351 20 97 184 10 12 6 5 33 8-74 51-43 8-59 0-49 2-38 4-52 0-80 1.179 539 3.197 101 334 70 84 hivatalnok 21-38 9-78 57-98 1-83 6-06 1-27 1-70 Fizetéstöbbletet kapott 4.082 tisztviselő 100-00 5.514 hivatalnok 100-00 Meg kell ezen összehasonlító számokra jegyeznünk, hogy nem vettük figyelembe a posta és táviró elnökigazgatóját ós főigazgatóit, valamint az államvasút igazgatóit és főfelügyelőit A posta- és táviró igazgatókat, kik a VI. fizetési osztályba tartoznak, számba vettük, mert ezek fizetésjavításban részesültek; a megfelelő fizetési osztályba tartozó vasúti főfelügyelők, kiknek fizetése eddig is annyi volt, mint a mennyit a postaigazgatók a fizetésrendezés utján kaptak, illetve kapni fognak, számításon kívül maradtak, mert fizetésjavításban nem részesülnek. Egymás mellé állítva e számokat, lehetetlen állítani, hogy a fizetésrendezés a posta és táviró szolgálatában levő tisztviselőkre kedvezőbb volt a most tervezettnél, mert igaz ugyan, hogy a vasútnál 1.000 koronás és azt meghaladó fizetésjavításban, a mihez néhány postafőtisztviselő jutott, senki sem részesül, de a fizetésrendezés hatásának megítélése szempontjából ezen néhány tisztviselő fizetésjavítása egészen alárendelt jelentőségű. A kérdés a körül forog, hogy az alsó- és középfokú nagyszámú tisztviselő fizetésjavítása összhangzatos-e a két szolgálati ágban. Erre határozott igennel kell válaszolnunk. A vasúti hivatalnokok 57'98 0 / 0 részesült 400 koronás fizetés-javításban, a posta- és távirónál a tisztviselők 51-43°/ 0-a; a vasúti hivatalnokoknál csak 2r38°/ 0-á az összlétszámnak kapta a 200 koronás minimalis javítást, a posta- és távirónál 23'05 0 / 0 ; a vasúti hivatalnokok közül Képvh. iromány. 1901—1906. XXXIII. kötet. 19
