Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
78 514. szám. De magához az értékesítő szövetkezethez is nagyobb befektetések szükségesek. Ezeknek a lehetővé tételére szolgálna az országos közgazdasági alap gyarapítására kért összegnek egy része. m) Erdővásárlási alap gyarapítására 5,000.000 K irányoztatik elő. Az erdővásárlási alap bevételi forrását az 1884. évi XXVI. t.-cz. szerint, az úrbéri rendezés következtében, avagy telepítési czélból törvényhozási engedély alapján eladott erdők fa-állományáért befolyó pénz képezi. Ilynemű eladások azonban az úrbéri rendezések befejeztével és a mezőgazdasági mívelésre alkalmas erdők területének telepítési czélokra történt nagymérvű igénybevételével mindinkább csökkennek, sőt belátható időn belül meg is szűnnek, a mivel kapcsolatban az erdővásárlási alap bevételeinek nagymérvű csökkenése s teljes megszűnése is karöltve jár. Az alap jövedelmeinek említett csökkenése, valamint az a körülmény, hogy az alap tiszta vagyonának 3,912.186 K 84 f-nek legnagyobb része ós pedig 2,455.200 K helyi érdekű vasutak törzsrészvényeiben van lekötve, kétségtelenné teszi, hogy az alap nemcsak hogy további vasúti hozzájárulásokat nem fedezhet, de tulaj donképeni rendeltetésének sem képes megfelelni. Hogy az államnak az eladás alá kerülő magánerdők megvásárlására irányuló s közgazdasági szempontokból fontos tevékenységében, hosszabb időre szünetelés ne álljon be, a t. törvényhozás hozzájárulásával 1902. évben az iránt történt intézkedés, hogy a mezőgazdasági mívelésre alkalmas területen az Alföldön fekvő erdők kiirtatván s területük örök áron eladatván, az ekként befolyó vételár a hegyvidékeken fekvő magánerdőterületek megszerzésére fordíttassák. Ekként szereztetett meg a csorbatói birtok s úgy 1902., mint 1903. évben az állami költségvetésbe ugyancsak ezen módozat mellett lett évenként 1,000.000 K, illetőleg 600.000 K magánerdők vásárlására előirányozva. Ez a fedezeti mód azonban a jövőre nézve nem tartható fenn, mivel a mezőgazdasági mívelésre még alkalmas területek kiterjedése az időközi eladások folytán nagyon megcsökkent s a mi még rendelkezésre áll, arra a telepítési actió érdekében, illetőleg birtokpolitikai szempontokból feltétlenül szükség van. Azon közérdekű szükség pedig, hogy az állam magántulajdont képező erdőket vásároljon, a mai viszonyok között annál fokozottabb mérvben lép előtérbe, mert egyrészt igen sok esetben az erdők fentartását, létesítését és okszerű kezelését más, mint az állam nem is valósíthatja meg és a vele járó anyagi áldozatokat sem vállalhatja el, de másrészt a székelyföldi földmívelő nép felsegélyezésére megindított állami tevékenységgel kapcsolatban s sikerének biztosítása végett, az ott eladásra kerülő magánerdők és havasi legelők az államkincstár által annál is inkább megszerzendők, mivel ellenkező esetben ezen területek előreláthatólag oly kezekbe kerülnének, a melyek a megindított s kedvező sikert ígérő állami tevékenységet is megbéníthatnák. Ily birtokvásárlások ép ezért nemcsak az állami erdővagy ónnak újabb gyarapítása és a birtokállomány kibővítése és alkalmas kikerekítése szempontjából válnak szükségessé, hanem sok más közérdekből, ígj az erdők fentartása és e czélból kopár területeknek az állam részéről való megszerzése és beerdősítése, a különböző hegyvidékeken élő népeknek erdősítés, fatermelés és szállítás által erdei munkával való ellátása, valamint az állami befolyásnak a birtokszerzés által való biztosítása szempontjából is elkerülhetlenül szükségesek.
