Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
514. szám. 67 dóság mutatkozik, a szükséges beruházásokra azonban sem az egyik, sem a másik elegendő tőkével nem rendelkezik. Elengedhetetlen tehát, hogy az állam, támogatólag közbelépve, a szükséges áztatok, illetőleg a kikészítő telepek létesítését anyagi segély nyújtásával lehetővé tegye. A kender- és lentermelés felkarolása érdekében szükséges beruházások két irányban terveztetnek és pedig főleg a kisgazdák részére községi vagy szövetkezeti áztatok, a többi termelők részére pedig nagyobb arányú, lehetőleg szövetkezeti vagy vállalati kikészítő telepek létesítésére. A kistermelők igényeinek leginkább megfelel olyan intézkedés, a mely lehetővé teszi, hogy a kistermelő az általa előállított kórót saját maga kiáztathassa és a kikészített kenderrostot hozhassa piaczra, vagy háziiparilag feldolgozhassa. Ezen úton nem csupán a kender kikészítésével járó hasznot élvezi a kistermelő, hanem annak előnyét is, hogy saját munkaerejét olyan időben értékesítheti, mikor erre másként nem volna alkalma. Szükséges továbbá, hogy olyan, főleg kisebb lentermelő vidékeken, a melyek a nagyban űzött termelés góczpontjaitól távol esnek, a gazdák terményüket otthon kiáztathassák, nagyjából kikészíthessék és teljes kidolgozás végett a kellően felszerelt kikészítő-telepekre kisebb fuvarköltséggel továbbithassák. Az e czélra szükséges állami támogatás részint kamatmentes állami kölcsönök, részint pedig a szükséges beruházások bizonyos százalékának megfelelő segélyek engedélyezésével történnék. A vissza nem. fizetendő állami segélyek a községek, szövetkezetek, vagy maguk a gazdák által létesítendő mesterséges áztatok s a gazdák szövetkezetei által létesítendő kisebb kikészítő-telepek támogatására lennének engedélyezendők, míg a vállalkozók, részvénytársaságok vagy mások által létesítendő nagyobb kikészítő-telepek alacsony kamatlábú, esetleg szükség esetén kamatmentes állami kölcsönnel támogathatnának. Úgyszintén ezen előirányzott hitel keretében lennének fedezendők egy kender- és egy lentermelési mintatelep, s esetleg munkásképző iskola felállításának költségei is, s végül ezen összeg keretében történnék gondoskodás a kikészített rost értékesítése, illetőleg kivitele érdekében esetleg szükségessé váló állami támogatásról. Szövetkezeti gabonaraktárak létesítésére 2 millió korona igénybevétele terveztetik. A gabonaáraknak évtizedek óta alacsony színvonalon való állása, a termelési költségek emelkedése mellett arra indította a gazdaközönséget, hogy az értékesítés szervezése útján igyekezzék a gazdálkodás mérlegét némileg javítani. Az 1900. évben kezdték meg nálunk az ország több vidékén szövetkezeti magtárak felállítását, melyek részint mint önálló szövetkezetek, részint mint a helyben vagy a szomszédos községekben működő hitelszövetkezeteknek egyik üzletága túlnyomó számban az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartoznak. A szövetkezeti magtárak felépítését a földmívelésügyi minister az által tette lehetővé, hogy a befektetési tőkéhez a magtár befogadóképessége arányában állami segélyt adott. Ez a segély azonban eleinte nem érvén el a befektetési szükségletnek a felerészét sem, az építési tőke nagyobb feléről az érdekelt gazdaközönsógnek magának kellett gondoskodni. A szövetkezeti gabona-értékesítéshez szükséges forgó tőkét az Országos Központi Hitelszövetkezet bocsátja a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek rendelkezésökre. Ily módon elérte a szövetkezetekbe társult gazdaközönség, hogy akár a 9*
