Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.

Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

58 514. szám. i) Szarvasmarha-tenyésztési alap gyarapítására 3,500.000 K irányoz­tatik elő. Néhány évvel ezelőtt még alig sikerült volna a gyakorló gazdák sorában azon feltevésnek hivőket toborzani, hogy Magyarország mezőgazdasági jövőjének alapját nem a szemtermelésben, hanem az állattenyésztés felvirágoztatásában kell keresnünk. Azóta lényegesen változott a helyzet. A kik a nagyobb házi állatok tenyésztését gazdaságuk üzemében inkább szükséges rosznak, mintsem hasznot hajtónak vélték, a kik a baromfitenyésztést, a tojástermelést és a tejgazdaságot is a mezőgazdaság jövedelmezősége szem­pontjából figyelemre méltónak nem találták, a viszonyok ós körülmények kénysze­rítő hatása alatt ezen nézetüket megváltoztatták, úgyannyira, hogy ma, beleértve kisgazdaközönségünket is, talán kivétel nélkül mindegyik magyar gazda át van hatva az állattenyésztés fontosságától és sokan ezen üzem-ágat ismerik el mező­gazdaságunk gerinczének, mely már most is, de még inkább a jövőben vezér­szerepre van hivatva annál is inkább, mert csak a marhaállomány szaporítása teszi lehetővé mezőgazdaságunknak belterjessé tevését s a nem kevés helyen kizsarolt földeknek termő erőbe visszahozását. r Es joggal. Hiszen párhuzamban ezen utóbb említett állattenyésztési ágnak a hús, tej, erő és trágyatermelésben, az ország szarvasmarha-állományának minőség­beli javulásával elért tőkegyarapításban, valamint külkereskedelmi forgalmának rohamos fokozásában található sikereivel a helyi forgalomban is észlelhető az állatok és állati termékek rendkívüli jelentősége. Ha pedig a kedvezően alakult és fejlődött külkereskedelmi forgalmunkat az utóbb lefolyt tizenkét évi időközt illetőleg behatóbban tanulmányozzuk, nemcsak általában, hanem a juhtenyésztéstől ós a sertésállományban a sertésvész okozta csökkenéstől eltekintve, az állattenyésztés többi ágazatában, ezekhez sorolva a tejgazdaságot s a tojás és toll értékesítését is, minden irányban évről-évre ked­vezőbb eredményre találunk. Ugyanezen vizsgálódásunk nyomán meggyőződhetünk arról is, hogy mig az 1892. évben 146.664 darab különböző minőségű szarvasmarha kivitele révén több mint 61 millió K folyt be az országba; ebbeli kivitelünk tizenkét év leforgása után, 1903-ban 389.381 darab után több mint 146, millió koronára emelkedett. Itt a közbeeső években soha visszaesés nem mutatkozott, hanem mindég, bár mérsékelt, de biztos emelkedés állapítható meg, mely körülmény joggal enged arra következtetni, hogy a mennyiben gondoskodás történik a megfelelő verseny­képességről, mely a szarvasmarhaanyag minőségének előkelőségében és kifogás­talanságában kell, hogy nyilvánuljon, ezen jövedelmi forrásnak a jövőben is évről­évre való gyarapodására biztosan számíthatunk. Szolgáljon egyébként az előadottak igazolására a szarvasmarha-kivitelünk­nek fejlődését feltüntető alábbi táblázat;

Next

/
Oldalképek
Tartalom