Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
54 514. szám. romlás veszélye nélkül el nem viselheti, nem lehet elzárkózni a társulatnak oly segélyben történő részesítése elől, hogy építményeit biztonságba hozza és a fenmaradó évi megterhelést elviselhesse. A társulati terhek elviselhetővé tételét biztosítandó, a társulatnak — szoros számítás szerint — 100.000 K segély volna nyújtandó. 11. A Duna völgyében rendezésre vár még az ú. n. bukin-plávnai öblözet, mely Bogyántól kiindulva, Plávnán át az ottani magaslaton Novoselóig és onnan Bukinig terjed. Az elhanyagolt állapotban levő és a községektől hiányosan fentartott töltések nemcsak a nevezett községek határában fekvő területeket nem védik, hanem a szomszédos gombosvaj szkai ármentesítő társulat árterületét is veszélyeztetik. Ezen területnek ármentesítő társulattá alakítása mindeddig nem sikerült, különösen azért, mert a társulatba bevonható területek tulajdonosai, a holdak csekély számánál fogva, a nagyobb költséget — a tervezet szerint holdankint 60 K-át — viselhetőnek nem tartják. E viszonyoknál és ezen töltéseknek a már védett gombos-vajszkai ármentesítő társulatra való fontosságánál fogva, nem lehet elzárkózni, hogy ezen öblözet töltéseinek kiépítése állami segélylyel támogattassék. A nyújtandó segély összege fejében 50.000 K vétetett fel. 12. A tisza-kőröszugi ármentesítő és belvizszabályozó társulat működése 13.363 holdra terjed ki és daczára annak, hogy a maximális megterhelés czímén 1,026.578 K állami hozzájárulásban részesült, kat. holdankint évi kivetése még mindig meghaladja a 12 K-t. Ezen magas kivetésnek magyarázatául szolgál, hogy a társulat a Tisza és Kőrösök mentén nagyszámú holt medreken volt kénytelen töltéseit vezetni, a mi a beépítendő földnek köbtömegét és így a befektetési költségeket is rendkívül megszaporította. Nem csupán a rendkívüli súlyos megterheltetésnél, hanem azon oknál fogva is, mert a társulat több oly munkálatot végzett, mely tulajdonképpen mederszabályzásnak minősíthető, a társulatnak állami segélyben való részesítése minden esetre indokolt. A nyújtandó segély 270.000 K-val vétetett fel. Az 1—12. pontok alatt felvett segélyek összege 4,060.000 K-ra rug, a mely összeg 1904—1907. évek alatt, 1,015.000 K-ás évi részletekben lenne igénybe veendő. e) Az állami kezelés alatt nem álló folyók szabályozására és a vízmosások megkötésére 1.000,000 K irányoztatott elő. Az utóbbi években örvendetes mozgalom tapasztalható az érdekeltek körében az állami kezelés alatt nem álló folyók szabályozása ós partjaiknak megkötése körül. Mind tömegesebben érkeznek be kérvények a tervek elkészítése iránt és az azok végrehajtására szükséges segélyek tárgyában, mivel pedig azon 100.000 K összeg, mely e czélra a költségvetésben »Vizimunkálatok« 2. rovat, 8. alrovat alatt évről-évre engedélyeztetik, a nagyobb mértékben és rendszeres keretben végzendő akcziót távolról sem képes kielégíteni és legfölebb csak arra való, hogy a legégetőbb bajokon ideig-óráig lehessen segíteni, azért egy nagyobb összegnek e czélra való engedélyezése annál inkább kívánatos és indokolt, mert ha az állam eddigelé közel 200,000.000 K összeget áldozott 1867. óta az állami kezelés alatt álló folyókra és még legalább is 100 millióra van szükség az összekötő mesterséges csatornákon kívül, hogy mind e folyók szabályozása befejeztessék ós azok hajózhatóvá tétethessenek, méltányos, hogy az ország többi, nagyobb részeit átszelő folyóknak és patakoknak mederrendezéséhez is némi segítséggel hozzájáruljon ott, a hol a szabályozás az egyes érdekeltek erejét túlhaladja.
