Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
514. szám. 51 így 1879-ben a percsórai gátszakadás következtében a városban 0'30 méterrel volt a belső szakadásos viz magasabb, mint az élő Tiszában Szegednél előállott legmagasabb vizállás. De ezenfelül a körtöltés még állandó kőburkolattal is ellátandó lesz, a mennyiben egyrészt mint holt vagy alvó gát a férgek rongálásainak rendkivül ki van téve, másrészt töltésszakadás esetén előtte egész hullámtenger terül el, mely ellen a védekezés sokkal nehezebb, mint az élő folyó mentén, hol a hullámtér kiterjedése rendszerint korlátoltabb. Az összes idevágó munkálatoknak költsége mintegy 860.000 K-t tesz ki. B pótmunkáknak államsegélylyel leendő végrehajtása, tekintettel azon nagy érdekekre, melyek itt szőnyegen forognak, okvetetlenül szükséges. Az adandó állami segély 430.000 K-val vétetett fel. 5. Szolnok város árvédelmi vonalainak kiegészítése. Szolnok városa árvédelmi vonalait a legnagyobb részben kiépítette, azonban vannak egyes alacsony pontok, melyeken azokat összekötni nem tudta, mert belsőségeken kellett volna keresztülhatolnia, ezek megszerzésére pedig a kellő anyagi eszközökkel nem rendelkezett. Hogy e város árvízvédelmi biztonsága is a kellő fokra emeltessék: a város az állam támogatásában lenne részesítendő. Erre a czólra szolgálandó segélyképpen 60.000 K vétetett fel. Ezenkívül nem lehet elzárkózni az elől sem, hogy egyes rendkivül megterhelt vagy az utóbbi évek árvizeitől sújtott társulatoknak rendkívüli segélyek ne adassanak, mi által azok feladatuk teljesítésére ismét életképes helyzetbe juthatnának. 6. Ilyen a Duna mentén a szigetközi ármentesitő társulat, a melynél a fennálló körülmények mellett lehetetlen, hogy a társulati érdekeltség önerejéből képes legyen megfelelni az ármentesítésen kívül a belvizszabályozás körében még reá váró nagyfontosságú és mellőzhetetlen feladatoknak, melyek magukban véve is a töltéseknek az 1899. évi viz fölé 1 méterrel most folyamatban levő felmagasítás és megerősítés költségén felül még 650.000 K további befektetést igényelnek; ezen befektetések nélkül az ármentesítés érdekében eddig törtónt beruházások hasznát sem élvezheti megfelelő mértékben az érdekeltség. Különösen szól a társulat segélyezése mellett az a körülmény, hogy a társulati ártérnek egy része úgy 1897. évben, mint 1899. évben, tehát 3 év alatt kétszer került töltésszakadás következtében viz alá, a mi a közvetetlen gazdasági károkon kívül a társulatnak rendkívüli árterületének nagyságához képest, túlnagy helyreállítási és kiegészítési költségeket okozott. A társulat 1892. évben az 1885-ik évi XXIII. t.-cz. 82. §-a alapján — hivatalból lett megalakítva, azon nagy érdekekre való tekintettel, melyek ezen társulat védműveiből folyólag a Kábaszabályozó-társulatra, Mosón, Magyaróvár és Győr városokra nézve fennállanak. Tudvalevőleg a szigetközi társulat töltéseinek kiépítése előtt a Nagy-Duna kiöntései következtében — mint az 1883. évben is történt — nagy területek öntettek el a Kis-Duna jobb partján is. A társulat a Kis-Duna jobb partján fekvő megvédett s saját árterénél nagyobb területeket, valamint Győr, Mosón, Magyaróvár ós számos községet megvédelmező műveiért semminemű ellenszolgáltatásban nem részesült, a Rábaszabályozó-társulattól ezen a czimen nyert 600.000 K hozzájárulás pedig, mert a szigetközi társulat védművei által a Rábaszabályozó-társulat dunamenti ártere is védelemben részesül, megfelelő ellenértékül nem tekinthető és csak az utóbb nevezett társulatnak hasonlóan súlyos pénzügyi helyzetére való tekintettel állapíttatott meg a jelzett összegben. A társulati érdekeltség tehát már az alakulásnál jobban terheltetett, mint az kellő hozzájárulás után bekövetkezett volna. Hozzávéve mindezekhez az érdekeltségi terület talajviszonyait, el kell ismer7*
