Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.

Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

38 514. szám. Á egészségesebb viszonyokat, kedvezőbb gyógyulási arányt tüntetnek fel azok az intézetek, melyekben a betegek foglalkoztatása is lehetővé van téve, az új intézet az u. n. colonialis rendszer alapelvei szerint terveztetik létesíttetni. Annál is inkább indokolt e rendszer követése, mert sajnálatos tény, hogy épen a földmíves-osztályban, az Alföldön találhatók legsűrűbben az elmebetegek s csak egy ily rendszerben létesített intézet nyújthat legtöbb reménységet arra, hogy a benne elhelyezett betegek közül a korábbi viszonyaiknak megfelelő életmód ós foglalkoztatás mellett valamivel többen adhatók vissza a társadalomnak. Köztapasztalás szerint egy ilyen intézetben 1000 beteg gondozása és igazga­tása is keresztülvihető, ellátásuk pedig a betegek munkaképességének czélszerű felhasználása mellett sokkal olcsóbb és jobb az eddig követett zárt intézeti ellátásnál. Figyelembe véve a hazai viszonyokat, egj ily intézetnek alkalmas helyen való létesítése aránylag nagyobb anyagi áldozatokba sem kerül, a mennyiben az bete­genként 2.000 K-val számítva 2,000.000 K-ból felállítható és felszerelhető. Ez összegből az előmunkálatokra és az építkezések keresztülvitelére szükséges lesz 1906-ban 600.000 K, 1907-ben ugyancsak 600.000 K és 1908-ban 800.000 K b) A pozsonyi állami kórház kibővítésére 300.000 K. A körülmények kényszerítő hatása alatt időről-időre eszközölt bővítések foly­tán a pozsonyi állami kórház oda fejlődött, hogy az ma az ország legnagyobb s legjobban igénybe vett kórházai közé tartozik. De ép a fejlesztésnél mindig számba vett eme kényszerítő körülmények és a rendelkezésre álló összegek fogyatékossága okozták azt is, hogy e kórház távolról sem felel meg ama követelményeknek, melyek egy ilynemű intézettől méltán várhatók. Az épületek avult állapota, czél­szerűtlen beosztása, fogyatékos berendezése, főkép pedig a közeli szomszédságból állandóan fenyegető tűzveszedelem és a folytonos túlzsúfoltság feltétlenül megkí­vánják, hogy e kórház czélszerűen átalakíttassák ós megfelelően kibővíttessók. Ez azonban csak a szomszédos (Weisz-féle) telek megszerzése és új sebészeti pavillon felállításával érhető el. Ez esetben az eddig sebészeti czólokra felhasznált helyi­ségek egj részébe, a mai tovább már teljesen hasznavehetetlen helyéről, a szemé­szeti-osztály telepíttetnék át, másik része pedig a folyton túltömött belgyógyászati­osztály betegeivel lenne benépesíthető. A szomszédos telek megszerzése, a folyton fenyegető tűzveszélyen kívül, azért is nagyon kívánatos, mert a közvetlen közel­ben fekvő, s állandóan túlzsúfolt elmebeteg-osztály betegeinek szabadban való tar­tózkodása csak ez utón érhető el. Az összes költségek, a legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával, 300.000 K-t igényelnek, melyből 1906-ban 120.000 K, 1907-ben pedig 180.000 K vétet­nék igénybe. Ez által a kórház oly helyzetbe lesz hozható, hogy ott belathatolag hosszabb időre, sem nagyobb építkezésre, sem átalakításra nem lesz szükség. c) Az Ő Felsége a király védnöksóste alatt álló, szegénysorsú tüdő­betegek sanatorium-egyesülete részére a fogházi és tolonezházi alapból adott kamatmentes kölcsönnek ez alap javára való megtérítésére 500.000 K. A szegénysorsú és gyógyítható tüdőbetegek gyógykezelésére alkalmas sana­toriumnak társadalmi utón való létesítésére, s ezzel a tüdő vész terjedésének meg­gátlásában való közreműködésre alakult sanatorium-egyesület csak úgj volt képes

Next

/
Oldalképek
Tartalom