Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
22 514. szám. szabásokat alkalmazza, a bérösszegnek a vasút jövedelmei által nem fedezett része, vagyis az állam tulajdonképeni terhe évi 78.400 K-t tesz, abban a másik esetben pedig, ha az állam az ungvölgyi vasutat most megváltja, az állam tiszta terhéül 168.000 K jelentkezik. .Már egymagában ez a pénzügyi előny a mellett szól, hogy a kormány a vasút államosítását mellőzze, és a bérbevételi módozatot válaszsza, abban az esetben, ha a vasúttársasággal ez utóbbi irányban megfelelő megállapodások egyetertoleg létesíthetők lesznek. De ezen felül nem zárkózhatik el a kormány annak mérlegelése elől, hogy magának az államnak érdekei szempontjából sem kívánatos oly rendszabályhoz nyúlni, a mely különösen a helyi érdekű vasutak építése körül jelenleg mutatkozó nagy pangás megszüntetésére hátrányos befolyást gyakorolhatna; már pedig kétségtelen, hogy az ungvölgyi helyi érdekű vasút egyike lévén a legjövedelmezőbb helyi érdekű vasutaknak, annak az állam által leendő megváltása nyugtalanítólag hatna a helyi érdekű vasutak iránt érdeklődő pénzkörökre s a magyar helyi érdekű vasúti czimletek vásárlása körül a külföldi tőke részéről már évek óta észlelt idegenkedést a megváltás ténye csak növelhetné. A mennyiben tehát az ungvölgyi vasútra vonatkozólag a bérbevétel módozata alkalmaztatni fog, már a bérjáradék természetéből is folyó azon kívánság teljesítése elől nem lehet elzárkózni, hogy a részvénytársaságnak biztosíték nyujtassék arra nézve, hogy egyfelől vasutjának a jövőben netán bekövetkező államosítása, tekintet nélkül a megváltás időpontjára, az engedélyidő első 30 évén belül is, bármikor, a bérösszegnek megfelelő évi járadék alapján fog történni, másfelől pedig a bérösszegek minden adótól, bélyegtől és illetéktől mentesen fognak fizettetni, miért is erre való tekintettel a fennálló törvényes határozmányoktól eltérő ezen intézkedésre e helyen a törvényhozás felhatalmazása kikérendő volt. A törvényjavaslat ugyanezen szakaszában felhatalmazást kér továbbá a kormány a marosvásárhely—szászrégeni helyi érdekű vasút vonalának megváltására. Ezen helyi érdekű vasút a székelyvasuti hálózat kiépítése után állami vonalak közé lesz beékelve, miért is az üzem folytonossága érdekében annak az állam részére való megszerzése feltétlenül szükségessé válik. Ezen helyi érdekű vasút tiszta jövedelmei következőlég alakultak: 1896. évben 69.765 K 72 f. 1897. » 70.274 » 73 » 1898. » 60.213 » 20 » 1899. » 60.485 » 60 » 1900. » 66.657 » 69 » 1901. » 78.913 » 63 » 1902. » 78.948 » 17 » Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. szakaszában foglalt határozmány értelmében az 1898. és 1899. évek eredményét számításon kívül hagyva, a többi öt évi tiszta jövedelemnek egy évi átlaga 72.912 K-t tesz, a mely 5°/ 0-kal tőkésítve, 1,458.240 K, illetve kereken 1,460.000 K tőkének felel meg, mely összeg a vasútnak 1,360.000 K-t tevő tényleges építési tőkéjénél nagyobb lévén, egyszersmind és ez idő szerint megváltási árul szolgál. Minthogy azonban a tőkében való államosítás esetében az elsőbbségi részvénybirtokosok, a kik a vasút jövedelmezőségének kedvező alakulása folytán éveken keresztül állandóan 6°/ 0 osztalék élvezetében voltak, anyagi érdekeikben jelentékenyen megrövidíttetnének; minthogy továbbá ez esetben a törzsrészvényesek, a kik az államkincstár mellett többnyire a helyi érdekeltség kis emberei közül kerültek ki és a kik már az utolsó két évben 3 1 /2°/o-os osztalékban részesültek,
