Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-502. Törvényjavaslat, a vármegyei alkalmazottak(tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet) illetményeinek szabályozásáról

502. szám. 97 2.§. Az 1886 : XXI. t.-cz. az aljegyzői állások között megkülönböztetést nem tett. Tekintettel azonban arra a fontos feladatkörre, melyet az aljegyzők, mint alispáni előadók — több-kevesebb jártassággal, kisebb vagy nagyobb hatáskörrel — betöltenek, a gyakorlati élet az egyes aljegyzői állásokat nemcsak az illetményekben, hanem az elnevezésben is (I., II., III., IV., V. stb. aljegyzők) megkülönböztette egymástól s az egyes aljegyzők között bizonyos rangbéli sorrendet állapított meg. E törvényjavaslat egyfelől a tényleges helyzettel, másfelől a gyakorlati élet követelményeivel számol akkor, a mikor az aljegyzőket nem egy, hanem három (VIII—

X.) fizetési osztályba kivánja besorozni, úgy, hogy nemcsak a javadalmazásban valósuljon meg az egyöntetűség, hanem az elnevezésben is. Nézetem szerint az aljegyzők sorából mindenekelőtt ki kell emelni s mint különálló tisztviselőt kell tekinteni az első aljegyzőt, kinek állását kivált nagyobb vármegyékben az élet nagyobb jelentőséggel ruházta fel. A többi aljegyzőket azután — ideértve az árvaszéki jegyzőket is — a tényleges helyzet figyelembevételével két csoportba kellene osztani. B szerint tehát minden vármegyében lenne egy első aljegyző és — a rendszeresített aljegyzői állások számához képest — lennének második ós harmadik osztályú aljegyzők. B törvényjavaslat szerint az I. aljegyző a VIII., a második osztályú aljegyzők a IX. és a harmadik osztályii aljegyzők a X. fizetési osztályba tartoznának. A helyi szokásokban, az elnevezésekben ós az illetményekben jelenleg megnyilvánuló különféleség és rendszertelenség az aljegyzők első beosztását kétség-! telenül megnehezíti. A vármegyék ugyanis az egyes aljegyzői állásokat rendszerint külön állásoknak tekintik s mint ilyeneket töltik be. Ha tehát az aljegyzői állások első beosztása alkalmával csak a szolgálati idő lenne irányadó, könnyen meg-: történhetnék, hogy a jelenlegi III. aljegyző megelőzné a II. aljegyzőt, vagy a IV. aljegyző a III. aljegyzőt stb., a mi esetleg épen a tehetségesebb elem háttérbe szorítását vonná maga után s ellenkeznék a vármegyének a választás tényé-i ben kifejezésre jutott akaratával. Ezért az aljegyzők és az árvaszéki jegyzők együttes beosztására nézve különleges intézkedést kellene tenni, úgy, hogy a beosztásnál első sorban a jelenlegi elnevezési sorrend, másodsorban a jelenlegi illetmények, harmadsorban az ugyanazon, vagyis L, II., III. stb. aljegyzői, illetőleg árvaszéki jegyzői állásban eltöltött szolgálati idő legyen irányadó. A tényleges helyzet azt mutatja, hogy a 2. §. szerint tervezett beosztásnál csaknem annyiféle beosztási módozattal fogunk találkozni, a hány vármegye van. Azt hiszem, leghelyesebben cselekszem, ha a 2. §-ban rejlő szándék megvalósítását néhány gyakorlati példában mutatom be, úgy, hogy a beosztásnál irányadó jelenlegi adatok mellett a tervezett új beosztást is feltüntetem. Az alábbi példák a tisztelt Képviselőháznak tájékoztatásul, a vármegyéknek pedig útmutatásul szolgálhatnak. Képvh. iromány. 1901—1906. XXXI. kötet. 13