Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-502. Törvényjavaslat, a vármegyei alkalmazottak(tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet) illetményeinek szabályozásáról

502. szám. 93 A vármegyék hozzájárulása (1902. évben) 1,149.215 K 35 f. A 10. §. értelmében a személyi pótlékok fedezése végett a vármegyék további terhe marad 67.294 » 44 » A vármegyei rendszeres hozzájárulások megszüntetése folytán az állampénztár terhére esik . . . . 1,081.920 K 91 f. Ehhez az összeghez hozzáadva a fizetések és a lakáspénzek felemelése folytán előálló 3,519.667 korona 51 fillér költségtöbbletet, 4,601.588 korona 42 fillért, vagyis kerekszámban 4,600.000 koronát fog tenni az az állandó többkiadás, mely e törvényjavaslatban tervezett rendelkezések végrehajtása folytán az állampénztárra fog hárulni. A történeti előzményeknek, a törvényjavaslat alapelveinek és czéljainak s az illetményjavítások pénzügyi hatásának általános ismertetése után áttérek a törvényjavaslat részletes intézkedéseinek indokolására. Mivel azonban ez a törvényjavaslat lényegileg ugyanazokon az alapelveken nyugszik, melyek az állami alkalmazottak illetményeinek ujabb szabályozásánál irányadók, e helyen lehetőleg csak azon részletkérdések indokolására fogok szorítkozni, melyek a vármegyei alkalmazottak különleges helyzeténél fogva az állami alkalmazottakra irányadó rendelkezésektől eltérő, illetőleg külön szabályozást igényelnek. * * * A vármegyei tisztviselőket, a segéd- és kezelő-személyzet tagjait, továbbá a vármegyei szolgákat együttesen a »vármegyei alkalmazottak« gyűjtő elnevezés alatt foglaltam össze. Tettem ezt egyfelől a rövidség kedveért, másfelől pedig azért, hogy a helyenkint divó különféle elnevezések megszűnjenek s a javadalmazás szabályozásában megnyilvánuló egyöntetűség a terminológiában is érvényesüljön. Ugyanez a szándék vezetett, a mikor a vármegyei alkalmazottak szűkebb körét, a vármegyei tisztviselőket s a segéd- és kezelő-személyzet tagjait a ^vármegyei tisztviselők« elnevezés alatt foglaltam össze. !•§• ','"A legfontosabb rendelkezést az 1. §. tartalmazza, melyben a törvényjavaslat tulajdonképeni czélja, az illetmények javítása és egyöntetű szabályozása teljesen kidomborodik. Az Indokolás általános részében elmondottak után felesleges lenne újból részletesen felsorolni azokat az okokat, melyek szükségessé teszik, hogy a vármegyei tisztviselők fizetés-rendszere ugyanazon az alapon építtessék fel, mint az állami tisztviselőké. Ennek az alapelvnek szükségszerű folyománya az 1. §. E szakasz négyezernél több tisztviselő sorsáról intézkedik. Kétségtelenül nehéz és rendkívül fontos kérdés annak eldöntése, hogyan lehet egy nagy társadalmi osztálynak különböző fokain állókról arányosan gondoskodni, s hogyan lehet felosztani javukra azt a maximalis összeget, melyet az állam a maga pénzügyi egyensúlyának megzavarása nélkül nyújthat. A kérdés fontosságának tudatában, a leggondosabb mérlegelés alapján s a legkülönbözőbb szempontok figyelembevételével és lehető összeegyeztetésével készí-