Képviselőházi irományok, 1901. XXX. kötet • 434-485., LXXVI-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1901-482. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése, az országgyüléshez, a Kaba-nádudvari helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában
392 482. szám. n. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 2 (kettő) °/ 0 o-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. — Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximális lej tviszonyokra és minimális ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb említett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben, és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azt a kereskedelemügyi minister az engedélyes előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4'o (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések, azok magasságához és anyagához képest bezárólag 2*5 méter magasságig \ x \i vagy X x \± lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l 1 / 2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akkópen választandók, illetve állapítandok meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő ós czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. — Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befúvása előidéztessék vagy fokoztassék. — Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenítendők lesznek — olyképen azonban, hogy a vizlevezetés módja és a folytonosságának biztosítására előállítandó munkák és művek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek.
