Képviselőházi irományok, 1901. XXX. kötet • 434-485., LXXVI-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1901-481. Törvényjavaslat, a pozsony-dunaszerdahelyi és a komárom-dunaszerdahelyi gőzmozdonyú helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesítése tárgyában

481. szám. 373 szintén a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges. A részvénytársaság alapszabályainak minden módosítása, valamint a czímletek és szelvényeik mintái ós azok megváltoztatása átvizsgálás ós jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterj esztendők és a minister által azokban netán kivánt módosítások feltótlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordíttassák. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább 'megállapított engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetók nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 20. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-a, illetve az az 1888. évi IV. törvényczikk 2-ik §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával 1985. évi július hó 28-án éjféli 12 órakor jár le. Ezen idő leteltével az egyesített vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság vagy jogutódjai azokat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. Az egyesített vasutvonalak engedélyének ós üzletének átruházása, valamint az egyesített vasutvonalak és tartozékaiknak függő kölcsönökkel való jelzáloga megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előírt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Az állami megváltási jog az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ának 2-ik bekezdése értelmében a tényleges tőke visszafizetése mellett (6. §.) a jelen engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra 1905. évi július hó 28-áig gyakorolható. Az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának c) pontjában körülírt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1925. évi július hó 28-ika állapíttatik meg. Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket, minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyes részvénytársaság, vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi feleslegeikből alkotott netáni tartalékalapot ós a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.