Képviselőházi irományok, 1901. XXX. kötet • 434-485., LXXVI-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1901-481. Törvényjavaslat, a pozsony-dunaszerdahelyi és a komárom-dunaszerdahelyi gőzmozdonyú helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesítése tárgyában

481. szám. 371 A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 16. §. Az engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. törvényczikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasút mentén szükséges üzleti távirda, táv­beszélő ós villamos jelző berendezéseket az egyesített vasutvonalak területén fel­állíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse, — míg azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából az egyesített vasutvonalak területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a keres­kedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez. Engedélyes társaság a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométer-szelvé­nyeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi magyar királyi ministert még oly időben köteles meg­keresni, hogy a berendezések az elkészítésükre kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Új építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző bódéin és jelző készülékein alkalma­zandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költségére azon posta- és távirda­igazgatóság létesíti, a melynek kerületébe a vaspálya esik. ha tehát a vasút­vonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirda-igazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes társaság az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új építés, vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távirda, távbeszélő és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda, vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes társaság az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát ós az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezések az 1888. évi • XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülírt következmények terhe alatt csakis vasut­üzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, — állami és magántáviratok továb­bítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kórt külön engedély alapján használhatók, 47*

Next

/
Oldalképek
Tartalom