Képviselőházi irományok, 1901. XXX. kötet • 434-485., LXXVI-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1901-475. A pénzügyi bizottság jelentése, „az állami alkalmazottaknak engedélyezendő pótlékokról” szóló 473. számú törvényjavaslat tárgyában
320 475. szám. 475. szám. A pénzügyi bizottság 4 jelentése, „az állami alkalmazottaknak engedélyezendő pótlékokról" szóló 473. számú törvényjavaslat tárgyában. A pénzügyi bizottság a t. Képviselőház elé f. évi április hó 21-én 379. szám alatt terjesztett részletes jelentésében »az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek ujabb szabályozásáról« szóló (318. számú) törvényjavaslat kapcsán behatóan foglalkozott azokkal az indokokkal, melyek az állami tisztviselők, altisztek és szolgák javadalmazásának megjavítását s részben a fizetési rendszer szerves átalakítását kívánják. Miután a politikai helyzet folytán a fenti jelentésünk által támogatott 318. számú nagyobb törvényjavaslattal s az abban fölvett kérdésekkel szemben a Képviselőház még állást nem foglalt, az állami alkalmazottak helyzete pedig időközben nemcsak hogy nem javult, hanem több esetben az által, hogy a fölemelt fizetésnek az év elején való kiutalványozásában bizva, nagyobb kiadásokat tettek, még rosszabbodott is: szükségessé vált az, hogy a tisztviselők érdekében ideiglenes intézkedések történjenek. A pénzügyi bizottság helyeslőleg és elismeréssel vette a kormánynak azt az elhatározását, hogy egy ideiglenes rendelkezéseket tartalmazó javaslat által akarja az állam alkalmazottait a várakozásnak ós bizonytalanságnak nehéz helyzetéből — melynek kétségtelenül a közszolgálatra is megvoltak a hátrányos kihatásai, — kisegíteni. Miután a jelenlegi törvényjavaslatnak a benyújtását ekként és általánosságban helyeseltük, két szempontból vizsgáltuk meg azt; nevezetesen arra fordítottuk figyelmünket, hogy először mint ideiglenes rendszabály mennyire felel meg czéljának, másodsorban pedig, hogy alkalmas-e ez a javaslat arra, hogy a végleges, ós szerves rendezésre zökkenós nélkül megadja az átmenetet. Az ideiglenesség szempontjából tekintve, a javaslat előnyére válik főként az, hogy bár ideiglenesen a kormánynak nagy felhatalmazást kivan adatni, ezt nem valamely új czélra avagy pénzügyileg ismeretlen tételekkel teszi, hanem a benyújtott és a pénzügyi bizottságban letárgyalt állami költségvetés meghatározott tételének keretében s oly czélokra, melyek az állami alkalmazottak fizetésjaA^ításáról szóló szerves javaslat tárgyalásánál általában elfogadtattak. Ez utóbbi okból helyeseltük azt is, hogy az ideiglenes rendezés nem a százalékos fizetésemelésnek aránytalanságokat okozó rendszerét akarja behozni, hanem oly kormányintézkedésekre ad felhatalmazást, melyek legnagyobb részben megfelelnek a 318. sz. törvényjavaslatnak s nemcsak intenczióiban közelítik azt meg, hanem anyagi eredményeinek nagy részében is.