Képviselőházi irományok, 1901. XXIX. kötet • 413-433. sz.

Irományszámok - 1901-421. A képviselőház által kiküldött vizsgáló bizottság jelentése a háznak tudomására hozott politikai veszteségek ügyében

52 421. szám »Erre nem mondhatok mást. mint hogy ez egy különczködés, privát passzió, a mit máskép érteni, magyarázni nem tudok.« A 31-ik oldalon olvasható vallomása szerint Tóth János bizottsági tag úrnak azon kérdésére: hogy adta-e gróf Szápáry László azt a tanácsot, hogy a parlamenti obstrukcziót oly módon lehet ós kell leszerelni, hogy a függetlenségi képviselőket meg kell venni ? — a felelet ez volt: »Hogy ily positiv formában előadta volna ezt nekem gróf Szápáry László úr, arra nem emlékszem; de bármilyen formában adta is elő, én mindig visszautasítottam.« A 28-ik oldalon foglalt vallomás szerint gróf Khuen-Héderváry Károly úr gróf Szápáry Lászlót, Fiúménak kormányzóját olyan embernek ismerte, a kinek »bizonyos rögeszméi vannak« s a 32-ik oldalon olvasható felelete szerint Szávák Imre bizottsági tag úrnak kérdésére kijelentette, hogy ő gróf Szápáry Lászlónak eszméit nem tartotta arra érdemeseknek, hogy azokat komolyan Yegje. Minél nagyobb szavahihetőséget tulajdonítunk a volt ministerelnök úr vallomásának, annál inkább válik feleslegessé ezen idézetek után további bizonyítékoknak felsorolása azon ténykérdésben, vájjon birt-e a volt ministerelnök úr előzetes tudomással gróf Szápáry Lászlónak az ellenzéki harcznak leszerelésére irányzott törekvéséről és terveiről? Ezen előzetes tudomás tekintetében azonban a vizsgálat a már felsoroltakon kívül egyéb adatokkal is rendelkezik. Gróf Szápáry Lászlónak semmi olyan nagyobb érdeke a vizsgálat során ki nem domborodott, a mely lélektanilag megokolhatná, hogy a vagyonát meghaladó betéten felül becsületét és egész jövőjét koczkáztassa. Seress László, Deák Jenő, Lőwinger Sámuel és Marmorstein Ignácz tanuknak vallomásai szerint Dienes Márton úgy a pénzműveletek közvetítésénél, valamint a szökését megelőző éjjelen a családja jövője iránt folytatott tanácskozásoknál részint körülírással, részint egyenesen utalt a volt ministerelnök úrnak előzetes tudomására és a tervbe való beavatottságára, Máray Lajos tanúnak vallomása szerint Reimann Gyula, gróf Szápáry Pálnak volt tisztviselője ós most is bizalmi embere, a ki ez ügyben gróf Szápáry Lászlóval értekezett, úgy nyilatkozott, hogy »az egész vesztegetési kísérlet a bánnak tudtával és hozzájárulásával történt*. Pázmándy Dénes vallomása szerint gróf Szápáry László a »Püggetlen Magyarország* megvásárlására irányzott tervről két izben is értekezett gróf KhuenHéderváry Károly úrral, a ki a tervnek végrehajtását ezen vallomás szerint ellenezte ugyan, de arról tudomással birt. Az a tény, hogy sem gróf Szápáry László, sem Eudnay Béla főkapitány ellen az előzetes fegyelmi vizsgálat a belügyminister, gróf Khuen-Héderváry Károly úr által el nem rendeltetett, sőt gróf Szápáry Lászlónak lemondása fegyelmi vizsgálat nélkül elfogadtatott, olyan jelenség, a mely messzebbmenő következtetésekre is feljogosít. A fiumei kormányzói állás kiváló fontossággal bir. Az a ministerelnök, a ki a jelentésünkben felsorolt tervekkel foglalkozó ilyen fontos állást betöltő kormányközegét a tervezgetésnek vele való közlésekor nyomban a lemondásnak benyújtására fel nem hivja, nemcsak a kormányzatban megkövetelt erkölcsi és politikai kötelmek ellen vét. de a személye iránti bizalmat is megingatja. Akár rögeszmének tartotta a volt ministerelnök úr gróf Szápáry Lászlónak tervezgetését, akár privát passziónak, mind a két esetben, sőt az első esetben még nagyobb nyomatékkal gondoskodnia kellett volna arról, hogy a fiumei kormányzói állás arra erkölcsileg és lelkületileg alkalmas egyén által töltessék be.