Képviselőházi irományok, 1901. XXVIII. kötet • 402-412. sz.

Irományszámok - 1901-412. Az igazságügyi bizottság jelentése a „magyar polgári perrendtartásról” szóló 102. számu törvényjavaslat tárgyában

322 412. szám. Ennek a §-nak a kereskedelmi hatáskör figyelembe vételéről szóló utolsó bekezdését, mint a mely a kereskedelmi hatáskör elejtése következtében tárgytalanná vált, a bizottság mellőzte. A 12. §-hoz (m. j. 14. §.). E §. rendelkezésének megvilágítása végett czélszerűnek találja a bizottság a végén zárjelben a 141. §-ra hivatkozni. A 16. §-hoz (m. j. 18. §.). E §. első bekezdésében az »irányadó« szót mint feleslegest a bizottság elhagyta és második bekezdésének második mondatában a m. j. e rendelkezése helyett: »a külföldi jogban megszabott eljárás is telj esi thető«, az 1899. évi XIII. törvényczikkel beczikkelyezett haagai nemzetközi egyezmény 10. czikkének megfelelően a következő szabály felvételét javasolja: »a külföldi jogban megszabott eljárást is teljesíteni kelU. A 19. §-hoz (m. j. 21. §.). A javaslat e §-ában a bizottság a »mindegyik« szót ^bármelyik« szóval helyettesítette. A 29. §-hoz (m. j. 31. §.). A javaslat e §-ában a bizottság a »mindegyik« szót »bármelyik« szóval helyettesítette. A 30. §-hoz (m. j. 32. §.). A javaslat e §-ának első és második bekezdésében a bizottság az 1876. évi XXVII. t.-cz. 109. és 87. §-ának idézése helyébe »a váltótörvény« szót tette. A 32. §-lioz (m. j. 34. §.). A javaslat e §-át a bizottság a következőkép módosította: »Bejegyzett kereskedőnek más kereskedővel szemben létrejött követelése, ha a felperes az arra vonatkozó könyvkivonatot bemutatja, az utolsó ügylet bejegyzésének keltétől számított két éven belül annak a helynek a bírósága előtt is perelhető, a hol az ügylet megkötésekor a könyvet vezették. A czégbejegyzés kitörlése ezt az illetékességet nem szünteti meg.« A ministeri javaslat e §-ának azt a rendelkezését, hogy a könyvkivonati illetékességet, eltérőleg az 1868. évi LIV. törvényczikk 35. §-ától, a mely szerint ezt az illetékességet mindenkivel szemben igénybe lehet venni, csakis kereskedővel szemben létrejött követelésekre szorítja, a bizottság helyesli és ahhoz hozzájárul.