Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
395. szám. 79 bocsáttatni. Az erdőkincstártól vasúti létesítményekhez szükségelt, valamint az építésnél az államvasutak által házilag teljesítendő munkáltatások czéljaira elfoglalandó területeknek, úgyszintén az ugyanily czélból nyitandó kőbányákból termelendő kőmennyiségeknek ós az e munkák közben eltávolítandó élőfák anyagának a földmivelésügyi tárcza által minden kárpótlás nélkül az államvasutak tulajdonába való átengedését indokolja azon körülmény, hogy a szóban levő fővonal kiépítése által az erdőkincstár nagy kiterjedésű vonalmenti birtokainak és az erdők kihasználásának oly nagymérvű előny biztosíttatik, mely a föntebbi intézkedés folytán az erdőkincstártól elvonandó csekély anyagi haszonnal szemben össze sem hasonlítható. A székely-vasúti hálózat folytatólagos kiépítése során a szászrégen—dédai 26 km. hosszú új vonal, hasonlóan, mint a székely vasutak eddig kiépült vonalai, másodrangú fővonalként fog kiépülni. E vonal mentén Idecs fürdőnél, Marosvécsnél, Magyarónál ós Dédánál terveztetnek állomások. A szászrégen—dédai vonalrész általában síkpálya jellegével bir, helyenkint a Maros árterében halad, a hol biztosító munkák létesítendők. A legnagyobb emelkedés 10 0 / 0 o-ban, a legkisebb sugár 300 méterben van megállapítva. A vonalnak kilométerenkinti költsége forgalmi eszközökkel és felszereléssel együtt kereken 130.000 Kval, összesen tehát 3,426.000 Kval van előirányozva. A 37'5 km. hosszú komarom—érsekújvári vasút, elsőrangú államvasuti fővonalként épülne és általában a költségesebb sík vidéki pálya jellegével bir. A nagy költségű Duna-hid mellett még a Nyitra, Zsitva és Vág folyókon is költséges hidak lesznek előállítandók, mely hidakhoz csatlakozó pályarészeken jelentősebb föld- és biztosító-munkák is végzendők. A vonal Érsekújvár állomásból kiindulva Bajcs, Bagota, G-yalla és Hetény községek határait érintené és Komárom megkerülésével nagyobb vonalkifejtéssel áthidalja a Dunát és a budapest—brucki fővonalat és befut a m. kir. államvasutak Ujszőny állomásába. Az építési költség a Duna-hiddal, forgalmi eszközökkel és teljes felszereléssel együtt 13,400.000 Kval van hozzávetőleg előirányozva; de a részletes tanulmányok és számítások még ezután lesznek megteendők. A részletes tervezet szerint 18'93 km. hosszú baja—báttaszéki új vonal, mely a Duna—Tisza közét, és a Dunántúl levő vasúti fővonalakat kötné össze, elsőrangú főpályaként terveztetett. A vonal jobbára a Duna folyó árterében halad és a Dunahidon kivül a vonalon 23 darab különféle nyilású hid, áteresztő ós aluljáró lesz létesítendő, melyek közül 12 darab az ártérbe esik. A Duna-hid elhelyezésére Baja város közelében a Duna medrének az a pontja választatott, a melyen Baja és Báttaszék állomások közt a legrövidebb összeköttetés lehetséges és a hol a Duna balpartján az állam már nagyobbmórvű biztosító-munkákat létesített, hol tehát a folyó medre lehetőleg állandósítva és fölfelé mintegy 800 méterre, lefelé mintegy 1.100 méterre erős partbiztosítással van ellátva. A baja—báttaszéki összekötő vonal és Duna-hid építési költségei — forgalmi eszközök nélkül — együtt kereken 7,000.000 Kban vannak előirányozva. Az 5. §-hos. A nagyberezna—országhatárszéli vasútvonalnak másodrangú fővonalként való kiépítésével és az ungvölgyi helyiérdekű vasút megfelelő átépítésével egyidejűleg és a végből, hogy a gácsországi fővasuthoz csatlakozólag az ország határától Budapestig egyenlő teljesítőképességű és az átmeneti forgalom lebonyolítására teljesen alkalmas vonal álljon rendelkezésre, az állam tulajdonában levő 24 km. hosszú
