Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-391. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez a Tőketerebes-varannói helyi érdekű gőzmozdonyu vasut engedélyezése tárgyában

46 391. szám. 0"3o méternél dokolt esetekben hidpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltét­lenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlet­tervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni. Útátjárók-, párhuzamos utak-, útszabályozások- és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonat­kozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerke­zetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadó nem nagyobb nyilassal biró fedett útátereszek azonban kellően i; mint tölgy- vagy vörösfenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyek­nél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egy­általában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármakhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz ós alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordkepesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, csúszása, illetve elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figye­lembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. E tekintetben azonban hatá­rozottan kiköttetik, hogy O'so méternél bizonyos mértókig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok ós legjobb minőségű talaj mellett is —: csak azon különleges esetekben szabad elő­állítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve, legalább O'so méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak, támasztó- és bélésfalak, stb. mindennemű fala­zatainak előállításához kizárólag csakis román- vagy — esetről-esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portland-cement, homok ós víz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vas-hordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani ós a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út fel­építményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állí­tandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útát­járók mindkét sinszáltol számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter magasságban kavicsolandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom