Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-401. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1902:XII. törvényczikk) az 1902-iki számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

242 401. szám. Indokolás, a belügyininisternek 1903. évi május hó 27-én 2.269/eln. szám alatt az állami számvevőszékhez intézett átirata szerint: A) Rendes kiadások. VI. fejeset. 7. czímhez. (Belügyministeri nyugdijak.) A kimutatott 3.933 K 61 f ujabb túlkiadást a csendőrségnél előfordult nagyobb számú nyugdíjazások idézték elő. Ezen túlkiadásokhoz a minister tanács az 1902. évi október hó 22-én tartott ülésében hozott 26. számú határozatával hozzájárult. . XVII. fejeset. 1. czímhez. (Központi igazgatás és a földtehermentesítési pénzalap m. kir. igazgatósága.) A személyi járandóságoknál kimutatott 8.604 K 36 f ujabb túlkiadást azon körülmény okozta, hogy a számvevőség felszaporodott teendői a délutáni vagyis hivatalos órákon kivüli időben, külön díjazás mellett teljesíttettek. A túlkiadáshoz a ministertanács az 1903. évi február hó 18-án tartott ülésében hozott határozatával hozzájárult. 4. czímhejz. (Főispánok és a budapesti főpolgármester, valamint a főispáni titkárok fizetései és lakpénzei.) A kimutatott 150 K ujabb túlkiadást Ung vármegyében egy vármegyei aljegyzőnek a főispáni titkári teendők ellátásáért engedélyezett jutalomdíj idézte elő. 5. czímhez. (Anyakönyvi kiadások.) Ezen czím 3. rovata alatt kimutatott 300 K előirányzat nélküli kiadás, egy elhalt anyakönyvvezető után fenmaradt behajthatatlan fizetési előlegnek a valódi kezelés terhére történt kiegyenlítéséből, vagyis végleges elszámolásból származik. 6. czímhez. (Színművészeti kiadások.) Ezen czím 1. »A m. kir. operaház állami javadalmazása« —, és 2. »A budapesti nemzeti szinház állami javadalmazása« rovatai alatt kimutatott 55.070 K 56 f és 39.398 K 30 f ujabb túlkiadásokra nézve a következőket adja elő a minister: A magyar királyi operaház és a budapesti nemzeti szinház 1902. évi végleges zárszámadásában kimutatott hiányok fedezésére utalványoztattak az ujabb túlkiadásként jelentkező fentebbi összegek. Az operaháznál a személyzet fizetésének az 1902. évben történt rendezése és mindkét műintézetnél azon körülmény, hogy a költségvetési előirányzatokban a dologi kiadásoknál nem a tényleges szükségletnek megfelelő összegek lettek felvéve, okozták részben a felmerült túlkiadásokat, a beruházásoknál pedig számolni kellett a fővárosi színházak élénk versenyével, mely gyakori újdonságok színrehozatalát teszi szükségessé. Ez elől az