Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

150 398. szám. Melléklet a 398. számú irományhoz. Indokolás az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXY. törvényczikk módosítását és kiegészítését tárgyazó törvényjavaslathoz. Általános indokolás. Az uzsoráról ós káros hitelügyletekről szóló 1883 : XXV. t.-czikk nem bizonyult eléggé hatályosnak az uzsora különféle alakjaiban jelentkező visszaéléseknek meggátlására. Az id. törvényczikk csak a hiteluzsorára s illetőleg csak azokra az uzsorás visszaélésekre terjed ki, a melyek a hitelezésnél és fizetési halasztás engedésénél fordulnak elő. Még szűkebb az a kör, a melyben e törvény rendelkezései a gyakorlatban érvényesülnek. A birói gyakorlat ugyanis a hitelezés és fizetési halasztás fogalmát megszorítólag értelmezi és bizonyos tekintetben támaszkodva a törvény javaslatának indokolására, mely következetesen csak a kölcsön szerződéseket említi, a törvényrendelkezéseit tulaj donképen csak a kölcsönügyletekre és ezek meghosszabbítására alkalmazza, mig az egyéb ügyletek körében elkövethető uzsorás visszaéléseket csakis akkor torolja meg, ha ezek az ügyletek uzsorás kölcsönnek palástolására használtatnak fel. Ámde a tapasztalat azt igazolja, hogy az uzsora nem szorítkozik kizárólag a kölcsönszerződésekre és ezek meghosszabbításának eseteire, és nem is csupán a 'hitelezésnél vagy fizetési halasztás engedésénél jelentkezik, hanem ezen a körön túl igen gyakran más esetekben is előfordul. Az uzsorának különböző válfajait a hiteluzsora fogalma a hitelezésnek legtágabb értelmezése mellett sem fedi teljesen, ós így jelenlegi törvényünk alapján, még ha annak rendelkezései a gyakorlatban szélesebb körben emeltetnének is érvényre, nem lehet sújtani az uzsora különböző alakjaiban jelentkező összes visszaéléseket. Már pedig különböző alkalommal felhangzott panaszok és hivatalosan is szerzett adatok azt tanúsítják, hogy ezek a visszaélések az ország különböző vidékein igen széles körökben vannak elterjedve, egész néposztályok gazdasági létét fenyegetik és sok társadalmi és gazdasági bajnak forrásai. Társadalmi s gazdasági szükség tehát, hogy azok terjedése minél teljesebben meggátoltassék.