Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-387. Törvényjavaslat, a kőrös-belovári és belovár-verőczei helyi érdekü vasutak engedélyokiratainak egyesítése trágyában

387. szám. 9 vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelem­ügyi m. kir. ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes részvénytársaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamosjelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában Horvát-Szlavonorszá­gokra nézve 1892. évi július hó 2-án 41.215. szám alatt (Magyarországi Rende­letek Tára 1892. évfolyam 1533. és következő lapok) kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határoz­mányaihoz az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezen­túl kibocsátandó rendeletekhez. Engedélyes részvénytársaság a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométer­szelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az aláb­biak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozrnány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a beren­dezések az elkészítésükre kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkal­mazandó utolsó elszigetelőig engedélyes részvénytársaság költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesíti, a melyeknek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát az egyesített vasutvonalak több posta- és távirdaigazgatóság területére terjednének ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatosaghoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes részvénytársaság az építést saját személyzetével és munkásai­val csak az esetre végeztetheti, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulaj­donát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő- és villamosberendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda vagy távbeszélő vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes részvénytársaság az állami és vasúti vezetékek közös támszerkeze­teken haladó vonal hossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetókszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czólokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesített vasutvonalak terü­letére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általa czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes részvénytársaság­köteles a kivánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. 17. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesített vasutvonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a keres­Képv. iromány. 1901—1906. XXVII. kötet. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom