Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
395. szám. 115 De még egy másik szempont is igényli azt, hogy ezen alap gyarapíttassék, és hogy ezen alapból a köztenyésztés legbiztosabb és leggyorsabb emelésére vezető eljárás felélónkíttessék, t. i. a hazai fajta szarvasmarha tenyésztésünknek fentartása. Ezen szarvasmarha-anyag ugyanis eddigi alapját a nagybirtokosok által fentartott gulyákban birta, mely gulyákat azonban a nagybirtokosok évről-évre restringálják, sőt azokat sok helyen teljesen feloszlatják. A rendkivül értékes tenyészanyag tehát, mely ezen évtizedek óta fentartott gulyák állományában található, ha annak megmentéséről egyébként nem gondoskodunk, a tenyésztésből kizáratik, mert a restrikczió következtében eladásra kerülő, valamint a gulyák feloszlatásával ugyancsak eladásra kerülő anyag leginkább mószárszéki úton értékesíttetik. Ebből önként következik, hogy miután az említett elj gyakorlatban bevált és annak nagyobb mórtékben való alkalmazását csupán a rendelkezésre álló eszközök szűk kerete akadályozza: gondoskodni kell az igényelt eszközökről, vagyis gyarapítani kell a kérdéses alapot, még pedig legalább két millió koronával. Az alapnak ily méretű kibővítése és élénk forgatása, mely egyúttal a tejgazdaságnak terjesztését is fogja szolgálni, a tenyészanyag díjazásának az eddiginél nagyobb mértékben való eszközlése, a tenyészapaállat-szükségletnek az eddiginél is fokozottabb födözóse gazdaközönségünknek a szarvasmarha-tenyésztés iránti évrőlévre nagyobbodó érdeklődésével és e téren való ismereteinek és tapasztalatainak gyarapodásával kapcsolatosan lehetővé fogja tenni, hogy szarvasmarha-kivitelünk további és a tenyószanyagra is terjeszkedő fejlesztése gazdaközönsógünknek és az országnak egyaránt csak hasznára váljék. A szarvasmarha-tenyésztés megfelelő irányításával ós emelésével kapcsolatosan a kisbirtokosok gazdasági üzemébe is bevont tejgazdaságnak kiváló fontosságáról ez alkalommal nem szükséges bővebben s a részletekre kihatólag megemlékezni. De midőn ezen gazdasági üzemágra épen a szarvasmarhatenyésztés további és erélyesebb módon való fejlesztésének szükségességét igazolandó hivatkozás történik, önkénytelenül szembeötlenek a falusi tej szövetkezetek szervezésével elért kedvező eredmények. Mig ugyanis 1897. évben 34 ily szövetkezet működött, melynek az év végével 2767 tagnak 5937 üzletrésze után 539.282 K jövedelmet nyújtottak, — addig 1902. óv végével, vagyis öt óv után, már 452 szövetkezet 46.344 tagjának 80.871 üzletrészére 8,325.528 K-t fizetett ki. Ezen siker nagyrészt a tenyésztésre az országos szarvasmarha-tenyésztési alap igénybe vételével gyakorolt befolyásnak tulajdonítható, miért is a tejgazdasági üzemnek további fejlesztésére is kedvező hatással lesz a szóban forgó alapnak javaslatba hozott gyarapítása. i) Erdei vasutak építésére 1,750.000 K irányoztatik elő. Az erdőgazdaságban a faterményeknek vizén való szállítása ott, a hol alkalmazásban volt, vagy pedig jelenleg alkalmazásban van, napról-napra mindinkább és jogosan tért veszít, s úgy Németországban, mint ujabban Ausztriában is a nagyobb erdőbirtokosok, elsősorban pedig az állam az erdei termékek czélszerü kihozatala tekintetében elsőbbséget adnak az, erdei utakon és vasutakon való szállításnak. A vizén való szállítás ugyanis a mai viszonyok között már nem elégíti ki teljesen az erdőbirtokosok érdekeit, mert a mellett, hogy a vizi utak megfelelő berendezése és a mai meglévő vizi építmények fentartása tetemes befektetéseket 15*
