Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

108 395. szám. érdekeltség tehát már az alakulásnál jobban terheltetett, mint az kellő hozzájárulás után bekövetkezett volna. Hozzávéve mindezekhez az érdekeltségi terület talajviszonyait, el kell ismernünk, hogy az érdekeltség a még szükséges befektetési költségeket csak egy részének igen súlyos, az anyagi tönkrejutás veszélyével is járó megterheltetóssel, lenne képes elviselni, a minek elkerülése végett egyrészt, másrészt a munkáknak a viszonyokban rejlő méltánytalanságát helyrehozandó, a társulat megfelelő segélyezése okvetlenül szükséges. Hasonló helyzetben van a Vág balparti ármentesűő és belvizszabályozó társulat is. A földmivelésügyi tárcza 1901—1903. évi költségvetéseinek indokolásában foglaltak ismétlésével fel kell említeni, hogy az 1897. és 1899. évi nyári árvizek által részben elöntött társulat alsó érdekeltsége oly súlyos pénzügyi viszonyok közé jutott, hogy annak az állam által, az 1885. évi XXIII. t.-cz. 115. §-ának utolsó pontja alapján való rendkivüli segélyezése elől elzárkózni nem lehetett. A segélyezésre vonatkozó tárgyalások megejtetvén, a nyújtandó segély összege annak számbavételével, hogy a- nevezett társulat alsó érdekeltsége kat. holdankint évi 6 K 40—60 f-nél nagyobb megterhelést anyagi romlása nélkül nem viselhet, 950.000 K-ban állapíttatott meg, a mi pedig ezen összegnek fedezését illeti, arra nézve az a megállapodás jött létre, hogy a mennyiben a jelzett összegből csakis 450.000 K összeg lenne az 1895. évi XLVIII. t.-czikkel engedélyezett beruházási hitel terhére átvehető, e hitelből 1903—1907. évek folyamán megfelelő évi részletekben a most jelzett összeg nyújtassák, a még fenmaradt 500.000 K pedig a földmivelésügyi tárcza 1903—1907. évi költségvetéseiben a vizi beruházások czímónél külön hitelkópen 100.000 K-ás részletekben vétessék fel, a mely megállapodásnak megfelelően vétetett már be a földmivelésügyi tárcza 1903. évi költségvetésébe az 500.000 K-nak első 100.000 K-ja. Tekintettel azonban körülményre, hogy ha az 1895: XLVIII. t.-czikkel engedélyezett költségek ily, tulaj donképen a szabályozási munkák keretébe nem tartozó összegekkel is terheltetnek, maguk a szabályozási munkálatok lesznek megrövidítve, szükségesnek mutatkozott a kérdéses 450.000 K-ból még fenmaradó 375.000 K segélyezésnek a jelen hitelre való átutalása. A Margittaszigeti ármentesítő társulat a földmivelésügyi minister az 1897-ik évi augusztusi árviz után az 1885. évi XXIII. t.-cz. 82. §-a alapján hivatalból alakította meg, a mintegy 54.000 kat. holdra kiterjedő szeremlei, dunaszegcsői, báthmonostori, mohácsi és úgynevezett főherczegi érdekeltségekből, mert az említett évi árvízkor ismételve szerzett tapasztalat szerint a nagy Dunamenti , 54 kilométer töltés védelmére az egyes, minden összhang ós egységes szervezet nélkül működő érdekeltségek semmiféle biztosítékot nem nyújtottak arra nézve, hogy ha egyiknek töltése elszakad, a többi öblözetek el ne öntessenek. A megalakítással egyidejűleg intézkedett a földmivelésügyi minister, hogy a társulat töltése Bajától Bezdánig a Duna e szakaszára megállapított szabványmóretekkel mielőbb kiépíttessék. Ennek a társulat a régi szeremlei érdekeltség kivételével meg is felelt. A szeremlei érdekeltség a töltések kiépítésétől azért vonakodott, mert holdankint közel kétannyival lenne terhelve, mint az ezen érdekeltség után legerősebben terhelt mohácsi öblözet, a mely maga részéről ezen teher ellen felszólamlással nem élt. A többi érdekeltségi csoportok pedig a szeremlei töltésszakasz építési költségeinek fedezéséhez hozzájárulni vonakodnak, mert nem akarnak lemondani azon előnyről, a mely • reájuk háramlótt abból a körülményből, hogy minden régi érdekeltség maga-maga viseli elkülönítve a többitől a töltések szabványos méretre való kiépítésének költségét. A volt szeremlei érdekeltség töltése Bajától a bátai révig 9'2 kilométer hosszban terjed és Szeremle községen alul