Képviselőházi irományok, 1901. XXVI. kötet • 334-386. sz.
Irományszámok - 1901-334. A pénzügyi bizottság jelentése az „Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartása költségeiről” szóló törvényjavaslat tárgyában
334. szám. , 1 334. szám. A pénzügyi bizottság jelentése, az „Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartása költségeiről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A királyi udvartartás költségei 1870 óta tíz évrbl tíz évre állapíttatván meg, előállott a szüksége annak, hogy a törvényhozás e kérdéssel ismét foglalkozzék. Az e tárgyban benyújtott javaslatot, mely a királyi udvartartás költségeinek 9,300.000 K-ról 11,300.000 K-ra való emelését czélozza, a képviselőház múlt évi november hó 14. napján 4799. sz. a. kelt határozatával tárgyalás és jelentéstétel végett ezen bizottsághoz utasította, a mely nem késett a törvényjavaslatot alapos megfontolás tárgyává tenni. Nem zárkózhatott el ekkor az indokolásban felhozott azon általános szempontok elől, a melyek szerint az utolsó évtizedekben az élet igényei mindenütt drágábbá váltak és a tisztviselői illetményeket az egész vonalon emelni kellett. Ezen körülmények a költségvetés azon tételét sem hagyhatták befolyás nélkül, mely a királyi udvartartás nagyságát határozza meg és immár 30 év óta változatlan. Csak az udvari alkalmazottak illetményeit pl. ezen idő alatt átlag közei 40 százalékkal kellett emelni. De az általános szempontok mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar királyi várpalota régi fénye, megfelelő építkezések és berendezés által, csak most áll vissza, és csak most adhatja meg végre egy magyar királyt megillető udvartartásnak azon méltó kereteket, melyeket a nemzet századokon át nélkülözött. Mivel pedig a magyar Szent Korona tulajdonát képező királyi várpalota és felszerelésének költségei az udvartartás költségeiből most törlesztetnek, ezen törlesztési hányadnak a méltó berendezkedés által most beálló nagymérvű emelkedése az udvartartás költségeinek megállapításánál szintén számításba veendő. Ugyancsak a királyi udvartartás érdekében az 1760 óta fennálló magyar királyi testőrség mellé egy második magyar királyi darabont-testőrség szervezése válik szükségessé, a mely a fővárosban székelvén, a királyi várpalotában fogja az udvari szolgálatot állandóan teljesíteni. A királyi udvartartás fokozott igényei és megnövekedett administrativ teendői miatt elkerülhetetlen továbbá az is, hogy az itteni királyi udvari hivatalok megfelelő szervezetet és kiegészítést nyerjenek. Ezen intézkedések is az udvartartási költségek tetemes növekedését vonják maguk után. Képvh. iromány. 1901—1906. XXVI. kötet. 1
