Képviselőházi irományok, 1901. XXVI. kötet • 334-386. sz.

Irományszámok - 1901-384. Rátkay László képviselő törvényjavaslata, az egységes magyar nemzet himnuszáról

334 384. szám. 2-ik melléklet a. 384. számú irományhoz. Hymnus Kölcsey Ferencz-től. Isten áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyíljts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Balsors a kit régen tép, Hozz rá vig esztendőt! Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt. Őseinket felhozád Kárpát szent bérczére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére; S merre zugnak habjai Tiszának, Dunának Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Ertünk Kunság mezején Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszején Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sánczára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, Elsujtád villámidat Dörgő fellegedben. Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad, Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bujt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában Szerte nézett s nem leié Honját a hazában. Bérezre hág és völgybe száll Bú s kétség mellette; Vérözön lábainál S lángtenger fölötte. Vár állott; most kőhalom. Kedv s öröm röpködtek, Halálhörgés, siralom Zajlik most hely ettek. Csak szabadság nem virul A holtak véréből, Kinzó rabság könyje hull Árvánk hő szeméből. Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors a kit régen tép, Hozz rá vig esztendőt, Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom