Képviselőházi irományok, 1901. XXVI. kötet • 334-386. sz.

Irományszámok - 1901-345. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1902:XII. törvényczikk), az 1902-iki számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

345. szám. 123 a 9. »szászrógen-dédai vasútvonal építésére« rovat alatt, a 10. »kocsárd-marosvásárhelyi vasútvonal építésére* rovat alatt, és végül a 11. »karánsebes-hátszegi vasútvonal építésére« rovat alatt. A többi ujabb eltérések indokolására a következőket adja elő a minister: AJ Rendes kiadások: XIX. fejezet. 1. czímhez. (Központi igazgatás.) A kimutatott 11.264 K 05 f túlkiadás a » Fizetések ós lakpénzek«, valamint a »Jutalmak és segélyek« alrovatokon jelentkezik. A »Fizetések és lakpónzek« alrovaton a túlkiadás oka az, hogy a concretual status intézményénél fogva a központi igazgatásnál alkalmazottak közül évközben oly tisztviselők léptek elő ezen czím terhére magasabb fizetési fokozatokba, a kiknek ezen előlépés folytán járó magasabb illetményei a concretual status körébe tartozó más czímeknél voltak költségvetésileg előirányozva. így szükségkép a központi igazgatásnál tulkiadást kellett előidózniök, de végeredményben a concretual status körébe tartozó más czímeknél a fizetések és lakpénzek összhitelénél a megfelelő megtakarítások folytán túlkiadás nem állott elő. A »Jutalmak és segélyek« alrovaton jelentkező túlkiadással szemben pedig a központi igazgatás »Személyi járandóságok« rovatának többi alrovatain érettek el megfelelő megtakarítások. 6. czímhez (Ipari felügyelet és kasánvizsgálat.) A kimutatott 7.816 K 78 f tulkiadást a dologi kiadásoknál felmerült nagyob szükséglet okozta, nevezetesen az az oka a túlkiadásnak, hogy a kazánvizsgálatnak az iparfelügyelettel törtónt egyesítése alkalmával a kazán vizsgálatokból folyó eljár.ási költségek akként szabályoztattak, hogy az eljáró kazánvizsgáló közegek által érdembe hozott útiköltségek az összes kazántulajdonosokra nézve egyenlően átalányösszegben állapíttattak meg. Ezek az átalányösszegek a kazántulajdonosok által az állami pénztárba befizettetnek s mint rendes bevétel számoltatnak el, míg a tényleg érdembe hozott útiköltségek, melyek eddig a kazán tulajdonosok által téríttettek meg, a tárcza terhére esnek, s e czím útiköltségek hitelénél számoltatnak el. Az előirányzat az útiköltségeknél ennélfogva az előző évekhez képest a nagyobb szükségletre tekintettel emeltetett ugyan, de mivel, mint az az 1902. évi költségvetés indokolásában hangsúlyozva is van, tapasztalati adatok nem álltak rendelkezésre, az előirányzott összeg a tényleges szükséglet fedezésére nem mutatkozott elegendőnek, s a többszükséglet túlkiadásként jelentkezik. E túlkiadásokkal szemben azonban a kazántulajdonosok által fizetett átalányok czímén a bevételek is emelkednek. 7. czímhez. (Posta, távírda és távbeszélő.) A kimutatott 247.143 K 11 f túlkiadás a következő tételekből áll: a 2-ik alrovaton (postamesterek évdíjai) a fennálló szabályok alapján utalványozott illetmények mint elkerülhetlen kiadások 19.176 K 67 f tulkiadást vontak maguk után, a 3-ik alrovaton (napidíjak) a túlkiadás 431.035 » 20 » mely ugyanazon körülmények közt és ugyanazon okokból következett be, mint 1901-ben (1. az állami számvevőszék 1901. évi zárszámadási jelentésének 110. oldalán foglaltakat), az 5-ik alrovaton a túlkiadás 26.294 » 98 » mely a fiumei és zenggi posta- és távirdahivataloknál alkalmazott személyzet helyi pótlékait képezi; .' .; összes túlkiadás 476.506 K 85 f; 16*