Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.
Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról
318. szám. 91 A 24. és 25. §§-hoz. Az állami tisztviselőnek az a törvény szerint biztosítandó igénye, hogy bizonyos meghatározott idő mnlva minden esélytől menten, illetményei emelkednek, ahhoz a természetes föltételhez van kötve, hogy az állami tisztviselő szolgálata kifogás alá ne essék. Az igényt biztosító határozatoknak természetes kiegészítését képezi tehát az a rendelkezés, hogy a tisztviselőtől ezt az igényt meg lehet vonni. Ezt a lehetőséget azonban a közérdekben épúgy, mint a tisztviselők érdekében, törvényes korlátokkal kell ellátni. A tervezet szerint a megvonás csak fegyelmi ítéletben mondható ki, a megvonás időtartama és a vele járó joghátrányok határa is meg lenne állapítva. A tervezett határozat az összes állami tisztviselőkre szól, kivéve a 25. §. Jiatározatai alá tartozó bírósági tisztviselőket. Az igénynek fegyelmi Ítélettel kimondható megvonása kiterjed minden olyan illetményre, a melynek elérésére bizonyos szolgálati idő szükséges. A fegyelmi szabályokat tartalmazó egyes törvényeinkben és a szolgálati szabályokban ma is találkozunk a fokozatos előléptetés megvonásának büntetésével, a mely megvonás ez idő szerint határozott és határozatlan időre szólhat. A javaslat ezt az összes állami tisztviselőkre általánosítandó büntetést az új előléptetési rendszerrel összhangba hozandó azzal helyettesíti, hogy a fegyelmi Ítéletben megállapíttatnék az az időtartam, a mely alatt a tisztviselőnek előlépési igénye szünetel. Ez a szünetelés egyrészt csak határozott időre terjedne, másrészt legfeljebb két évig tartana. Mindkét intézkedés hivatva van a fegyelmi büntetés szigorát a kellő mértékre korlátozni. A két évi időtartam javaslatba hozatalánál figyelembe kellett venni azt, hogy a magasabb fizetésre (a 3. §-ban szabályozott korpótlékoktól eltekintve) igényt adó egész idő négy, vagy öt óv. A tervezett rendelkezés folytán jövőben a jogerős fegyelmi ítélettel az előlépési igény megvonására itélt állami tisztviselő a jogerős fegyelmi ítéletet közvetlenül következő előlépés folytán őt megillető magasabb illetmény élvezetébe annyival később fog lépni, mint a mily időre az előlépési igény megvonása az ítéletben kimondatott. A fegyelmi büntetés a további előlópésre nem hat ki. Ha pl. valamely állami tisztviselő, a ki a X. fizetési osztály harmadik fokozatával járó fizetés élvezetében van, fegyelmi Ítélet folytán előlépésre igényt adó szolgálati idejéből egy évet veszít és így a második fokozatba nem négy, hanem öt szolgálati év betöltése után lép elő, az első fokozatba nem további négy, hanem már további három szolgálati év betöltése után, vagyis a fizetési osztályban töltött nyolcz szolgálati év után fog előlépni, vagyis abban az időpontban, a melyben előlépett volna, ha a fegyelmi eljárás nem jött volna közbe. Ennek a rendelkezésnek kimondása nélkül az előlépési igény beszüntetésének büntetése folytán az ítéletben megállapított időtartam az előlópésre való igény szempontjából teljesen elveszne és a büntetés a tisztviselőt kétszeresen sújtaná. A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. és a pénzügyi közigazgatás szervezetének változtatásáról szóló 1889. évi XXVIII. törvényczikkekben megállapított fegyelmi büntetések között a büntetésből való áthelyezés is szerepel. Az utóbbi törvényben az áthelyezés a fokozatos előlépés megvonásánál súlyosabb büntetésnek van jelezve. Az 1893. evi IV. törvényczikk 5. §-a szerint a fokozatos előlépés megvonásánál súlyosabb büntetés magában foglalja a fokozatos előlépés megvonását is. Az adminisztráczió igényei szempontjából fentartandó e rendelkezéseket az új 12*
