Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 69 fokozatain felül ötödéves korpótlékok is biztosíttattak, megannyi akadályai annak, hogy a tanárság ezekbe a fizetési osztályokba beosztassék. Ezért helyesebb az eddig (1893 óta) fizetési osztályokban volt tanárokat és általában az egész állami tanító személyzetet a fizetési osztályokból kivenni s e helyett állásuknak s eddigi illetményeiknek megfelelő csoportokba osztani s azokon belül bizonyos, alább részletezendő kiegészítő intézményekkel kapcsolatosan a szolgálati idő szerint való előléptetést életbe léptetni. A 6. §-hoz. Az egyetemi ós műegyetemi tanító személyzet mai és tervezett illetményeit a 12. számú melléklet tünteti fel. A budapesti és a kolozsvári Ferencz József tudományegyetem, valamint a József műegyetem tanárainak illetményeit O cs. és apóst. kir. Felségének Bécsben 1899. évi október hó 6-án kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyott szabályzat ós az állami költségvetés állapítja meg. Ezek szerint a tudomány- és a műegyetemi nyilv. rendes tanárok évi 6.000 K fizetésben, évi 1.600 K lakpénzben ós öt egyenkint 800 K ötödéves korpótlékban részesülnek. Azoknak a nyilv. rendes tanároknak pedig, kik a 3-ik ötödéves korpótlék élvezetébe lépnek, lakpénzük 2.000 koronára emeltetik. A nyilv. rendes tanár legnagyobb illetménye tehát 25 szolgálati év után 6.000 K fizetés, 4.000 K korpótlék és 2.000 K lakpónz, vagyis összesen 12.000 K. A nyilv. rendkívüli tanár fizetése 4.000 K, lakpénze 1.200 K, ezenfelül öt egyenkint 400 K ötödéves korpótlékra van igénye. A nyilvános rendkívüli tanár legmagasabb összilletménye tehát 25 évi rendkívüli tanári szolgálat után 7.200 K. A jelen törvényjavaslat a budapesti és a kolozsvári tudományegyetem, nemkülönben a József műegyetem nyilv. rendes tanárainak alapfizetését évi 6.400 koronával állapítja meg, mely öt szolgálati év után 7.400, tíz év után 8.400. tizenöt év után 9.600, húsz év után 10.800, és huszonöt év után 12.000 koronára, emelkedik. A jelen törvényjavaslattal megállapíttatni tervezett fizetést összehasonlítva a jelenlegi illetményekkel, az egyetemi és műegyetemi nyilv. -rendes tanár alapfizetésben nyerne 400 koronát, öt óv múlva 600 koronát, tíz év múlva 800 koronát, tizenöt év múlva 1.200 koronát, húsz év múlva 1.600 koronát és huszonöt év múlva 2.000 koronát. Vagyis összes nyeresége — minthogy a lakpénz jövőre nem változik — 2.000 korona. Tehát ugyanannyi, mint a mennyi a jelen törvényjavaslattal a Vl-ik és az V-ik fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők részére tervezve van. Az egyetemi ós műegyetemi nyilv. rendkívüli tanárok alapfizetése a jelen törvényjavaslatban évi 4.800 koronával állapíttatik meg, mely bezárólag 25 szolgálati évig öt évenkint évi 500 koronával emelkedik 7.300 koronáig. Egybevetve ezeket az illetményeket a jelenleg elvezettekkel az egyetemi ós műegyetemi nyilv. rendkívüli tanár alapfizetésben nyerne 800 koronát és minden öt évben 100 koronát, 25 szolgálati óv után tehát összesen 1.300 koronát. Összehasonlítva az 1.300 K többletet a VII. fizetési osztályba tartozó tisztviselők jelenlegi és a jelen törvényjavaslatban tervezett legmagasabb fizetésénél mutatkozó 1.200 K különbözettel, az egyetemi és műegyetemi rendkívüli tanárok nyeresége 100 koronával kedvezőbb. Minthogy azonban a jelen törvényjavaslat szerint azoknak a rendkívüli tanároknak, a kiknek fizetése 6.800 és 7.300 K, a Vl-ik fizetési osztályba tartozó