Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.
Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról
98 318. szám. keresztülvitelét javasolják és arra, hogy ez a keresztülvitel az állam pénzügyi helyzete által megadott határok között mozog, már fönnebb volt szerencsém kitérni. A 40. §-nak javasolt határozatai annak a fictiónak a jelzett czélból szükséges törvénybe iktatását tartalmazzák, mintha a törvény hatálya alá tartozó állami alkalmazottaknak eddigi szolgálati ideje niár a törvény hatályának tartama alatt telt volna el. Minden állami alkalmazottnak eddigi szolgálati ideje egyénenkint abból a szempontból lesz vizsgálandó, vájjon mekkora illetményekre van igénye az új törvény alapján. Ezen az alapon például egy már öt évet meghaladó ideig ugyanegy üzetési osztályban lévő tisztviselő, — tekintet nélkül arra, hogy ma melyik fizetési fokozatba tartozik — az illető fizetési osztály második, az V-ben az első fokozattal járó fizetésre, egy már 25 évet meghaladó állami szolgálati idővel biró középiskolai tanár, — tekintet nélkül mai fizetésére és korpótlékára — évi 5.600 K fizetésre, egy 15 évet meghaladó altiszti minőségben töltött szolgálati idővel biró állami altiszt 1.30G K fizetésre tarthat igényt. A második bekezdés rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy az eddig nem fizetési, hanem napidíjosztályban töltött idő mely esetben számítható be. Az 1893. évi IV. törvényczikk ugyanis a fizetések rendszerét fizetési osztályokig alapította. Az állások, kevés kivétellel, ugyanabba a fizetési osztályba soroztattak, mint a minő napidíjosztályba tartoztak. Volt néhány állás, a mely alsóbb fizetési osztályba került, mint a minő a napidíjosztály volt. Ez volt az eljárás úgy azoknál az állásoknál, a melyekre az 1893. évi IV. törvényczikk életbelépte után azonnal kiterjedt, mint azoknál, a melyekre ez a törvény csak később, az egyes költségvetések alapján terjesztetett ki. Ezen az alapon a második bekezdésben tervezett határozat a fizetési osztályban töltött idővel egyenlőnek jelenti ki azt az időt, melyet valaki a fizetési osztályba jutást közvetlenül megelőzőleg a fizetési osztálylyal egyenlő, vagy egy gyei magasabb napidíjosztályban töltött. Nincs helye azonban ily beszámításnak abban az esetben, ha valamely tisztviselő, a- kinek állása az 1893. évi IV. törvényczikk szerint a napidíjosztálynál alacsonyabb fizetési osztályba soroztatott, a javaslat hatálybelóptónek idejében már ismét ugyanabba, vagy esetleg magasabb fizetési osztályba tartozik, mint a mily napidíjosztályba állása azelőtt tartozott, mielőtt az 1893. évi IV. törvényczikk intézkedései erre az állásra kiterjesztettek. Az 1893. évi IV. törvényczikk megszüntette a XII. napidíjosztályt ós a XII. napidíjosztályba tartozó tisztviselők mind a XI. fizetési osztályba kerültek. E végből a XII. napidíjosztályban töltött idő a jelen törvény hatálybalóptének idejében a XI. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknél szintén beszámítandó. A szakasz utolsó bekezdése megállapítja, hogy a jelen törvény alapján járó illetmények (magasabb fizetés, korpótlék, főigazgatói és igazgatói pótlók — esetleg alacsonyabb fizetés — és magasabb lakpénz ott, a hol a lakbérnegyed összeesik a törvény hatálybalóptének napjával) a törvény hatálybaléptének napjától kezdve, a magasabb lakpénz pedig oly esetekben, — a hol a lakbérnegyed a törvény hatálybalépte napjával össze nem esik, — csak ezt a napot követő lakbórnegyedtől kezdve teendő folyóvá. Ezek az átmeneti határozatok is megfelelnek a javaslatban tervezett végleges jellegű intézkedéseknek. A 41. §-ho0. A törvényjavaslat értelmében az állami tanitó személyzetnek összes tagjai, tehát az egyetemi és műegyetemi i-endes tanárok is a 15. §-ban felsorolt esetektől,
