Képviselőházi irományok, 1901. XXIV. kötet • 298. sz.

Irományszámok - 1901-298. Mellékletek

6 298. szám. Hasonló szövegű kérvényt nyújtottak be: 8.198. ikt. sz.: Pellérd község polgárai. Néma József biró és 155 társa. 8.249. ikt. sz.: Hajdudorog község polgárai. Tóth Pál és 261 társa. 8.253. ikt. sz.: Nagy-Megyer község polgárai. Szalay Zsigmond és 117 társa. 154-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 8.196. ikt. sz.: Nemes-Apáti község adófizetői, választópolgárai és hadkötelesei. Tisztelt Képviselőház! Mi alólirott választópolgárok, adófizetők és hadkötelesek lángoló szeretettel csüngünk hazánkon. Szeretnők Magyarországot, édes hazánkat leghatalmasabbnak látni a földkerekség államai között. Ámde országunk hatalmának erősbödését nem várhatjuk olyan kormányzati intézkedésektől, a melyek a mi már amúgy is tel­jesen kimerített népünktől ujabb vérbeli és pénzbeli áldozatot követelnek. Képviselőink a választások előtt pártkülönbség nélkül csaknem mind azt Ígérték, hogy könnyíteni fognak adóterheinken, hogy több adót nem szavaznak meg. Szomorúan látjuk, hogy a kormány ép az ellenkezőjét cselekszi ennek, mi­kor az ujonczjutaléknak tetemes fölemelését követeli. Kérjük mindazokat a honatyákat, kik a választások előtt fűt-fát ígértek nekünk, hogy most váltsák apró pénzre programmbeszédjeikben hirdetett elveiket. Az ország el van adósodva és az adó mindig nagyobb és nagyobb lesz. A gazdasági helyzet a lehető legsiralmasabb. Iparunk, kereskedelmünk pang. Ezer és ezer munkás éhezik, nyomorog, mert nem talál becsületes foglalkozást. A meg­élhetés egyre nehezebb lesz. A gyerek sok. A kenyér kevés. Evenkint százezer polgár szökik a tömegnyomor elől tengerentúlra s ott az újvilágban, idegen orszá­gok bizonytalan ösvényén keresi boldogulását. Valóságos nemzeti elvérzés ez. Sajó­és Mohácsnál nem ért ily csapás bennünket. Az ország rohamosan közeleg az erkölcsi és anyagi romlás felé. Népünk csak­hamar összeroskad, ha a közmegterhéltetés prését még tovább srófolja a kormány. Eletünket és vérünket a hazáért és a királyért! Jól tudjuk, hogyha a haza hí, mindnyájunknak el kell menni, de azt is érezzük, hogyha a katonai kiadások ezután is olyan mérvben szaporodnak, mint idáig, épen a fegyveres béke járma alatt fogunk összeroskadni. A mint értesülünk, a tisztviselők fizetésfölemelése is

Next

/
Oldalképek
Tartalom