Képviselőházi irományok, 1901. XXIV. kötet • 298. sz.
Irományszámok - 1901-298. Mellékletek
104 298. szám. talmi állás hóbortjának kielégítése végett, előreláthatólag még jobban nehezíteni fogják. Kéri hát a népgyűlés a magyar nép érdekeinek képviselőit, hogy a katonai javaslatokat ne szavazzák meg. 2. A népgyűlés az önálló magyar nemzeti hadsereg felállítását elkerülhetlen szükségnek tartván, kéri a képviselőházat, hogy minden lehetőt tegyen meg a magyar nemzeti hadsereg létesítése érdekében. 3. A népgyűlés bizalmat és köszönetet szavaz a képviselőházi ellenzéknek azért, hogy a katonai javaslatoknak törvényerőre való emelését alkotmányos eszközökkel megakadályozni törekszik ós nem engedi, hogy a népet, mely amúgy is agyon van kínozva, azon hadsereg érdekében még jobban megterheljék, mely a magyar állam függetlenségét szóval és tettel tagadja. 4. A népgyűlés rosszalását fejezi ki a jelenlegi magyar kormány azon eljárása miatt, hogy az egész országban népszerűtlen katonai javaslatok erőltetésével a törvényen kivüli állapotot előidézte. 5. A kétfejű sas, meg a fekete-sárga zászló II. Ferencz császárnak 1804-ben kiadott ediktuma és az azóta kiadott több császári rendeletek, de a jelenleg érvényes bankegyezmény 82. szakasza értelmében is az »ausztriai császárság« jelvényei lévén, azoknak a közös intézményeken való használatát — Magyarországnak törvényben biztosított állami függetlensége folytán — a népgyűlés alkotmányellenesnek, a paritás elvébe ütközőnek nyilvánítja és kéri a magyar képviselőket, hogy ezen jelvényeknek a közös intézményeken való használata megszüntetése végett alkotmányunkban biztosított minden jogukat hathatósan érvényesítsék. 6. A pécsi hadapródiskolában legutóbb történtek fölött, nevezetesen, hogy márczius 15-ének szent napján a Gotterhaltet akarták elénekeltetni az ifjakkal: a népgyűlés rosszalását, megbotránkozását fejezi ki. 7. A népgyűlésnek egész terjedelmében megírt jegyzőkönyvét egy küldöttség felviszi Budapestre és Rákosi Viktor közbenjárása mellett átadja a magyar képviselőház elnökének a végre, hogy határozatunkat a képviselőház elé terjeszteni szíveskedjék. Mindezen javaslatokat a nép egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elfogadta, minélfogva elnök a fenti javaslatokat a népgyűlés határozataiként kihirdette. Elnöknek a polgársághoz intézett azon fölszólítására, hogy a kinek a népgyűléshez még valami javaslata van, az — bárki is legyen és bármilyen irányú legyen a javaslata — minden tartózkodás nélkül terjeszsze elő: Bácsmegi József tiszaföldvári polgár javasolja, hogy miután nagyságos szecsényi dr. Baghy Béla úr a pro grammbeszédében kijelentette, hogy semmiféle olyan javaslatot meg nem szavaz, mely a nép közterheit súlyosítja, kérje föl őt a népgyűlés, hogy adott szavához híven a katonai javaslatok ellen szavazzon. Bácsmegi József javaslata is egyhangú helyesléssel találkozván, az ő javaslatát elnök a népgyűlés határozataként kihirdette és elrendelte, hogy ezen határozatról nagyságos szecsényi dr. Baghy Béla úr a népgyűlés jegyzőkönyve egyik példányának megküldésével értesíttessék.« Az igazsághoz híven meg kell emlékezni arról, hogy a népgyűlés békés folyamát némelyek azzal akarták megzavarni, hogy a »Mit mondott Széli Kálmán« czímű, »igazmondó« által írt röpiratot, gyermekek által ingyen osztogattatták a beszédek folyama alatt a nép között. »Ezen eljárás jogot ad nekünk, — mondta az elnök befejező beszédjében — hogy mi is megmondjuk a népnek, hogy mit mondott Széli Kálmán. Nem azt mondta a mit belülről érzett, hanem a mit Bécsben parancsoltak neki.« Ezután elnök a röpiratot, mely Széli Kálmánnak, mint magyar embernek bizonyára nem igazi szándékait fejezi ki, a népgyűlés előtt, annak helyeslése mellett szóttépte.
