Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 91 vám mellett, lovainkkal a versenyt felvehetne, s ebből kifolyólag lóértékesítésünk s ezzel lótenyésztésünk érzékeny károsodást szenvedhetne. Az ily esetleg bekövetkezhető tömeges lóbehozatal fenyegető veszélyének idejekorán való elhárítása lótenyésztésünk, állategészségügyünk és végül hadseregünk védőképessége érdekében egyaránt szükséges. Mindezen körülmények mérlegelésével tehát a jelenlegi darabonkint 23 korona 80 fillért tevő vám felemelése indokoltnak mondható. A felemelt vám már azért is megfelel lótenyésztésünk érdekének, mivel ezáltal inkább biztosítható, hogy csupán oly értékesebb, legjobb minőségű ós fajtájú lovak hozassanak be, melyek hazai lótenyésztésünk fejlesztésére alkalmasak. Miután a fenforgó körülmények között leginkább már kifejlett, ha nem is teljes korú lovak behozatalának lehetünk kitéve, a vámtarifában a helyes arányra való tekintettel kétféle vámtétel terveztetik: a 2 évnél idősebb lovakra darabonkint 100 korona, 2 éves korig 50 korona. Az anyjukat követő csikókra, a tarifaszámhoz tartozó jegyzet szerint a vámmentesség meghagyandó, mivel tenyészaxiyagnál, a melynél maga a kancza már 100 korona vám alá esik, a csikónak behozatala amúgy is a lótenyésztés érdekében áll. 72. Öszvér és szamár. Magyarországot illetőleg az öszvérek és szamarak sem a tenyésztés, sem a: forgalom szempontjából nem birnak különösebb fontossággal; nagyobb a jelentőségük Ausztriában, különösen az osztrák tengerparton, továbbá Dalmátországban, a hol igavonásra s teherhordásra kiterjedt mértékben használtatnak. A szóban levő állatok állománya volt: Magyarországon Ausztri ában öszvér szamár öszvér szamár 1869-ben 3.266 30.480 11.719 31.351 1895-ben 1.911 23.852 1900-ban — — 20.323 46.324 Öszvérek csupán igen csekély számban tenyésztetnek hazánkban, ágy hogy az azok iránt nyilvánuló kereslet, főként esetleges mozgósításkor, a belföldön alig lenne fedezhető. A szamártenyósztés főként kisgazdáink kezében levén, az eddigi alacsony értékesítési; árak mellett, mint állattenyésztési ág nem fejlődött ki. 1895-ben kivitetett 124 darab szamár és öszvér 6.200 korona értékben, 1901-ben pedig 810 darab szamár és öszvér 61.200 korona értékben. A kivitel tehát ezen állatfajtánál akkora lendületet vett, hogy ez a tenyésztési viszonyával nem is áll arányban. A behozatal, ugyancsak az 1895. és 1901. éveket alapul véve, a következőkép alakult: 1895-ben behozatott 13 darab szamár ós öszvér, 1901-ben behozatott 8 darab szamár ós öszvér. A behozatal tehát minimálisnak mondható. A kivitel főként a Németbirodalom felé irányul, s az 1901. évi adatok a kivitelnek rohamos emelkedését mutatják. ISTem forog fenn ok arra, hogy a jelenlegi 4 K 76 f vám emeltessék avagy megváltoztattassák, ós így a vám, csupán kikerekítve, 5 koronában állapíttatott meg. 12*