Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
300. szám. 89 Ezen szempontok figyelembe vételével a vám a közgazdaságilag kevésbbó fontos malaczokra darabonkint 1 K 50 fillérben, a 10 kg-tól 120 kg-ig terjedő srílykategóriára 12 K-ban és a 120 kg-on felül levő súlykategóriára 22 K-ban állapíttatott meg. Minthogy a magyar árúforgalmi statisztika szerint az 1897—1901. év átlagában a behozott sertések átlagértéke a hízott sertéseknél 140 K-ban, a sovány és félig hízott sertéseknél 72 K-ban van megállapítva, a megállapított vámoknak a behozatali értékhez való aránya a hízott sertéseknél 16°/o-ot, a sovány és félig hízott sertéseknél közel 17°/o-ot tesz. Mai vámtarifánk tételeivel szemben az emelés a 10 kg-nál nem nehezebb malaczoknál 110%, a 120 kg-nál súlyosabb sertéseknél 208°/ 0 , a közbeeső minőségnél pedig (a melynek versenye a hazai termelést legkevésbbó veszélyezteti, a hizlalásnak pedig mint iparnak esetleg előnyére szolgálhat) — az emelés 68°/ 0 . 71. Ló. A vámterület lótenyésztése annyira fejlett, hogy belszüksógletét — beleértve a hadsereg lószükségletét is úgy béke idején, valamint esetleges mozgósításkor is — nemcsak fedezni képes, hanem rendes körülmények között állandóan tetemes, mintegy 42—65.000 darabra tehető kiviteli felesleggel is rendelkezik. Hogy ezen igen magasnak mondható kiviteli felesleg nem múlékony jelenség, bizonyítékát leli abban a körülményben, hogy daczára az ország gazdasági ós birtokviszonyaiban, valamint termelési rendszerében az utóbbi évtizedek folytán történt nagy átalakulásoknak, mely átalakulások a külterjes, tehát olcsóbb lótenyésztést az ország nagy vidékein úgyszólván megszüntették, s általánosan a lótenyésztést megdrágították, - a magyar királyság lóállománya, kisebb ingadozásoktól eltekintve, számbelileg is némi gyarapodást mutat, mely gyarapodás az 1895-ben megtartott általános állatszámlálás óta, a múlt 1901. évben megtartott tavaszi állatösszeirás adatai alapján 20.798 darabot tett. A magyar királyság területén az 1869-ben és 1895-ben végrehajtott általános összeírások szerint volt mén kancza A-KJ<AjJ-X\JÍÍJ-t\'±± herélt , növendék-állat összesen Év darab 1869 . . . . 58.300 888.131 830.158 382.230 2,158.819 1895 . . . . 24.928 853.315 673.975 729.810 2,282.028 A két összeírás között lefolyt 26 évi időszak alatt az ország lóállománya csak 123.209 darabbal, vagyis 5*7°/ 0-kal szaporodott, a mi a népesség szaporodásához képest visszaesést jelent, a számbeli csekély szaporodást azonban ellensúlyozza a lóállománynak értékbeli növekedése. Ausztria lótenyésztése számbelileg kevésbbé nagy, mint Magyarországé; az utolsó négy állatszámlálás alkalmával a lóállomány létszáma a következő volt: Ausztria lóállománya: mén kancza herélt növend ék-ál] at összesei) Év darab 1869 39.068 591.647 592.967 165.941 1,389.623 1880 43.272 600.191 653.079 166.740 1,463.282 1890 . . . . 45.536 631.460 692.178 179.023 1,548.197 1900 .... 43.809 697.809 773.177 232.031 1,710.818 Képvh. iromány. 1901-190H. XXTTI. kötet. 12
