Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

'300. szám. 77 gabona még sikerrel termeszthető és egyes minőségek kiváló volta nem annyira a talaj ós éghajlat, mint inkább a helyesebb mívelési eljárás eredményének tekintendő ; nincs tehát semmiféle lényegesebb akadálya annak, hogy ezen növény művelése hazánkban is felkaroltassék. A közös vámterületre behozott árú túlnyomólag franczia eredetű, míg kivitelünk főleg Németországba, másodsorban pedig Oroszországba irányul. A 4 K-val megállapított vámtól várható, hogy ezen termelési ágat hazánkban is jobban fel fogják karolni. 59—60. Romló és komlóliszt. A komló a sörfőzőipar nélkülözhetetlen segédanyagát képezi, melyből Magyar- • ország összes évi szükséglete körülbelül 5.500 métermázsára rag. A komlótermelést hazánkban aránylag szerény terjedelemben űzik. Az ország összes komlótelepeinek területe 1901-ben 419 hektár, az évi komlótermelés ritkán haladja meg a 3.000 q-t. A belföldön termelt komlónak azonban csak igen kis részét fogyasztja saját sörfőzőiparank s ebbeli szükségletüknek legnagyobb részét külföldről, főleg Ausztriából szerzik be gyáraink, míg a belföldön termelt komló túlnyomó része Ausztriába kerül, a hol más komlókkal keverve jut piaczra. A belföldön termelt komló mellőzésének fő oka az, hogy nálunk inkább a finomabb sörfélóket fogyasztják, ezek gyártásához pedig csak legelsőrendű komló használható, a minő a saazi komló. Másrészt komlótermelésünk szétszórtsága és szerény kiterjedése mellett egyforma minőségű komló nagyobb tételekben nem kapható. Éghajlati ós talajviszonyaink, ezen különben jövedelmező és sok munkáskezet foglalkoztató termelési ágra kedvezőek s ujabban úgy a komlótermelés kiterjesztése, valamint a minőség javulása is tapasztalható. A vámterület komlótermelósi feleslegének túlyomó része (1901-ben 79.000 q) Németországba vitetik. Németország komlótermelóse szintén kiterjedt. Tekintettel a nagy bevitelre, az új német tarifában a komló vámja 70 márkára = 84 K-ra emeltetett; ez a magas vám, ha csak szerződós szerint nem mérsékeltetik, a vámterületnek Németországba irányuló komlókivitelét előreláthatólag nemcsak meg fogja, nehezíteni, hanem esetleg teljeseu meg fogja szüntetni, s mivel a magas vám következtében a német komlótermelés valószínűleg növekedni fog, tarthatni attól, hogy jelenlegi alacsony komlóvámunk fentartása esetén a német felesleg egy része nálunk fog elhelyezést keresni, esetleg nyomott árakon is. Ezen eshetőség elkerülése czeljából s tekintettel a szerződéses tárgyalásokra, komló vámunknak a német paritást legalább meg kell közelítenie, a mely czélból 70 K vámot javaslunk. A komlóliszt, mely a jelenlegi tarifánkban a komlóval egyforma elbánás alá esik, de az értékkülönbségnél fogva külön tarifálandó, — azért veendő magasabb vám alá, mert a komlóliszt sokkal nagyobb értékű, mint a komló, a mennyiben mintegy annak kivonatát képezi. A komlóliszt 100 K-ás vámtétele megállapításánál szintén a német paritás megközelítését kellett szem előtt tartani. A komló és komlóliszt vámjának tervezett emelése megfelel gazdaköreink kívánságának, de a söripar érdekeit sem sérti, mert úgy a közönségesebb, mint a finomabb árú a vámbelföldön könnyen beszerezhető. A söripar komlóbehozatalra szorulva nincs, s így a vámemelés a vámbelföldi árakban tényleg nem fog kifejezésre jutni A komló és komlóliszt jelenleg a szerződésós forgalomban teljsúlylyal, az autonóm vámtétel melletti forgalomban tiszta sűlylyal vámkezelendő; a német tarifában a bruttó vámkezelés iratik elő, erre való tekintettel az új tarifában az autonóm vámnál is a teljsúly szerinti (bruttó) megvámolást hozzuk javaslatba.