Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

72 300. szám. 47. Len- és kendermag stb. A len és kender termelésénél a mag felfrisítésére vagyunk utalva, áll ez különösen a lenmagra nézve a lenrost javítása czóljából. Így tehát még jó ideig a Keleti-tenger környéki lenvetőmagra vagyunk utalva. Erre való tekintettel nem mutatkozott ajánlatosnak a len- és kendermag behozatalát vámmal terhelni. Lenmagtermelésünk 50—76 ezer, kendermagtermelésünk 280—380 ezer q között ingadozik, a termelés bőven fedezi a fogyasztást s állandóan kiviteli többletünk van. Hasonlóan jelentékeny Ausztria len-és kendermagtermelése (1901. évben 287.331 q lenmag és 89.399 q kendermag). A vámterület külkereskedelmi mórlege csak a kendermag tekintetében aktiv, ellenben lenmagban a behozatali többlet az utóbbi években átlag 150 ezer q-ra rug. Hasonlóképen nem mutatkozott indokoltnak a külön meg nem nevezett olajmagvak mai vámmentességének megszüntetése sem, ilyenek: a napraforgó, tökmag, de különösen azok az exótikus olajmagvak, mint- a sesam, földi dió stb., melyek nálunk nem termeltetnek. Ily magvakból Magyarországnak számba vehető behozatala nincs s csak olyanokat hozunk be, a melyek különleges olajok gyártására szükségesek s hazai olajmagvainknak versenyt nem okoznak. Ide tartoznak végül a pálmamag és a gyümölcsmagvak is; mindezeknek behozatala jelentékenyebb. Ipari érdekből — nálunk most építettek egy pálmamagolajgyára/t — ezen magvak vámmentessége is fentartandó. 48. Mustármag. Az előveteményt illetőleg nem kényes, őszieknek pedig kitűnő előveteményül szolgáló mustár termelése a jelenlegi 1 korona 19 filléres vámnak 3 koronára való emelésével nagyobb mérvű felkarolásra számíthat, mi annál inkább kívánatos, mert a mustár a kifagyott repczének is kitűnő pótolója és így a repczetermelóssel járó koczkázatnak csökkentője. 49. Heremag. A virágzó állattenyésztést leginkább a takarmány termelés kiterjesztése biztosítja. E tekintetben hazánkban szembeszökő ugyan a haladás, mindazonáltal szükségesnek mutatkozott a mesterséges takarmánynövények termelését azzal is támogatni, hogy a magtermelés jövedelmezősége kellő vámvédelem által biztosíttassák. Lóhere, lucserna s baltaczim termelésünk igen jelentékeny, nemcsak tisztán mag nyerése, hanem különösen takarmány termelése szempontjából. Ezt a három takarmányfélét félmillió hektárt meghaladó területen termeljük. A lóheremagtermés évenkint átlagosan 130 ezer, a luczernamag 39 ezer, a baltaczimmag 20 ezer q-ra rug. Lóheremag tei-melósünk szükségletünk fedezésén felül évenkint 20—-22 ezer q-ra rugó kiviteli felesleggel is bir, luczernatermelésünk a szükségletet alig fedezi, sőt néha nem számottevő behozatali többletünk is van. A baltaczimmag tekintetében pontos forgalmi adatok nem állanak rendelkezésre, de annyi tény, hogy a termelés a szükségletet fedezi. A vámterület kivitele a szóban levő három magneműekből igen nagy, 1899-ben 60 ezer, 1900-ban 56 ezer, 1901-ben 108 ezer q-ra rugó kiviteli többletünk volt. A jelentékeny termelési felesleg daczára a vámterületnek ezen magvakból igen jelentékeny, az utolsó öt óv átlagában 40 ezer q-t meghaladó behozatala van.