Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

68 300, szám. 36. Érett dió és mogyoró. Magyarország d/íű'kivitele rendes termésű években a behozatalt tetemesen felülhaladja, ellenben a mo gyor ó\yehoza,tal nagyobb, mint a kivitel. A vámterület kereskedelmi mérlege ezen gyümölcsfélében passziv s a behozatali többlet állandóan növekszik. A behozatal túlnyomó része a mogyoróra esik. A vámteriilet behozatalának nagymérvű emelkedése a kedvezőtlen vámviszonyokra vezethető vissza; a jelenlegi 11'90 koronás vám szerződósszerűleg 357 koronára van mérsékelve s az utóbbi vámtétel alig teszi a dió átlagos értékének 9, a mogyoró értékének 4—5°/

0-át. tehát nem bir kielégítő védelmi hatálylyal. Kielégítő vámvédelem mellett dió s mogyoró termelésünk nagy mértékben fejleszthető volna, a mit a gyümölcstermelés érdekén felül az a körülmény is kívánatossá tesz, hogy a diófa a bútoriparnak, a mogyorófa a botgyártásnak értékes nyersanyaga, a mely két iparágnak érdekében fekszik, hogy ily fontos nyers anyagaik a vámbelföldön termeltessenek elegendő mennyiségben. A gyümölcstermelés érdekében tehát a dió s mogyoró vámjának 20 koronára való emelését hozzuk javaslatba. 37. Külön meg nem neveseit fris gyümölcs. Jelenlegi vámtarifánk szerint a fris gyümölcs vámmentesen hozható be. E tekintetben — Svájczot kivéve — Németországgal együtt egyedül állunk Európában, mivel a fris gyümölcs behozatalát még a gyümölcstermelés tekintetében igen kedvező helyzetben levő Olaszország is vámmal terheli, q-kint 1 lírával. A vámmentesség a fris gyümölcs behozatalának tág kaput nyit, holott gyümölcstermelésünk fejlettségénél fogva erre a behozatalra — különösen az alma. körte ós baraczk tekintetében, szükségünk nincs. 1901-ben a vámterületre 3"4 millió korona értékű almát, körtét, szilvát és — kivételesen — csaknem 2 millió korona értékű baraczkot, cseresznyét, meggyet és egyéb ily bogyós gyümölcsöt hoztak be. Cxyümölcsószetünkben nagy tőke fekszik; az 1895-iki összeírás szerint gyümölcsfáink száma hozzávetőleg 78 millió darabra rug; ezen tőke megfelelő gyümölcsöztetóse csak abban az esetben lehetséges, ha a vámkülföldi behozatal, a mely a gyümölcs árának alakulására nyomást gyakorol, lehetőleg távol tartatik. A gyümölcstermelés védelme különösen a kisgazdák érdeke, mivel gyümölcsészettel csaknem kizárólag ezek foglalkoznak. Czélszerűnek mutatkozik ennélfogva, hogy követve Németország példáját, a gyümölcsbehozatal épúgy, mint Európa többi államában, részünkről is vámmal terheltessék. Tekintettel a gyümölcsök finomsági fokára, az egyes gyümölcsnemek különböző értékére, valamint arra, hogy a csomagolás módja is a gyümölcs finomságának egyik mértéke, javaslatunkban különbség tétetik a csemege- s másféle gyümölcs, továbbá ezen. utóbbi osztályán belül a gyümölcsfajták s a csomagolás módja szerint. A javaslatban a vámmentesség csak a csomagolatlanul (álla rinfusa) érkező alma, körte g birsalmára nézve tartatott fenn, arra való tekintettel, hogy az ily módon behozatalra kerülő gyümölcs oly csekély értékű, tulaj donképen nem is közvetlen fogyasztásra, hanem ipari czélokra szolgáló czikk, mely a vámot alig birná meg; a zsákokban behozatalra kerülő alma, körte s birs 2, az álla rinfusa vagy zsákokban érkező szilva stb. gyümölcs 3, a másféle csomagolásban érkező