Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
300. szám. 65 motorral, 32.167 malomkőjárattal, 46.948 főnyi személyzettel. 354.061 q-ra rugó napi őrlőképességgel; ezek a malmok évenkint átlag 31 millió q gabonát dolgoznak fel. Az 1898. évi iparstatisztikai felvétel szerint nagy ipari jellegű malmaink (műmalmok) száma 165, a melyeknek termelése 15,656.254 q gabonából 11,363.623 q mindennemű őrlemény volt, 322,772.974 korona értékben. Malomiparunknak a hazai fogyasztás fedezésén kívül fenmaradó kiviteli feleslege igen jelentékeny, túlnyomó részt Ausztriában talál elhelyezésre, s csak egy csekélyebb rész kerül a vámkülföldre. Magyarország összes forgalma volt lisztben: Behozatal Kivitel Kiviteli többlet q K q K q K 1899-ben 86.379 1.553.000 5,669.911 146.963.000 5,583.532 145,410.000 1900-ban 62.511 1,134.000 6,872.099 156,628.000 6,809.588 155,494.000 1901-ben 60.154 1.168.000 7,082.598 167,015.000 7,022.444 165,847.000 1902. I—X. hónap. . . . 56.353 1,098.000 5,628.776 132,805.000 5,572.423 131,707.000 A vámterületnek lisztforgalma szintén jelentékeny; ugyanis: Behozatott Kivitetett Kiviteli többlet q K q K q K 1899-ben 10.450 214.458 37.684 1,191.694 27.234 977.236 1900-ban 4.130 56.582 503.422 13,272.434 499.292 13,215.852 1901-ben 4.064 60.960 869.965 24,359.190 865.901 24,298.230 1902. I—X. hónap 6.407 96.105 627.226 18,159.572 620.819 18,063.467 A liszt vámja szoros kapcsolatban van a gabonaneműekével, s arra való tekintettel, hogy a forgalomba jövő liszt csaknem kizárólag búzából készíttetik, különösen a búza vámjával. A búza vámja csak úgy bir hatással, ha a belőle gyártott legfontosabb ipari termékeknek, a lisztnek vámja vele arányban áll, vagyis a liszt vámja nem lehet kisebb, mint a gyártásához szükséges búza mennyiségére eső vám s a búza lisztté való feldolgozásának, t. i. az őrlési műveletnek összes költsége. Ebből a szempontból indulva ki, mivel a búza liszthozadéka hozzávetőlegesen 70°/ o, azaz 100 kg búzából 70 kg liszt termelhető, érdekelteink kielégítőnek vélik, ha a búza és liszt vámja között az arány 70 : 100 lenne s így tulajdonképen a búza vámjánál 43°/ 0-kal magasabb vámtétel a lisztre elegendő volna. Minthogy azonban a szintén fejlett malomiparral biró vámkülföldi államok a gabonából gyártott őrlemények kivételét tarifális és egyéb kedvezményekben rejlő jutalmakkal támogatják, az ebből származható veszély ellensúlyozása végett malomiparunknak a búza vámjánál aránylag is magasabb lisztvámokra van szüksége, nehogy azt a külföldi verseny esetleg még a vámterület belföldi piaczairól is leszorítsa. Ezért a javaslat a liszt és egyéb őrlemények vámját — mert úgymint eddig természetesen ide kell sorolni mindenféle őrleményt, mely a liszttel azonos rendeltetésű, — a búza vámjának kétszeresében 15 koronában állapítja meg a jelenlegi 8"93 koronás vámmal szemben. 34. Rizs stb. A behozott rizs 6 / 7 része a fejtetlen, 1 j 7 része a fejtett rizsre esik; az előbbinek behozatala növekszik, az utóbbié csökken. A rizsre a, jeleidegi 4'76 K vámmal szemben 6 K vám megállapítása hozatik javaslatba. Ez a mérsékelt emelés abban leli indokát, hogy a rizsfogyasztás sok esetben a búza, köles, vagy más hazai Képvh. iromány. 1901^1906. XXIII. kötet, 9
