Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
300. szám. G3 osztozkodik Németország, Svájcz, Hamburg (N.-Britannia), Olaszország, Norvégia és Németalföld. Bár a kivitel 80%-a Németországra és Svájczra esik, alig van .sörfogyasztó állam, mely az osztrák malátát ne ismerné, a melynek gyártására egyrészt magyar árpa szolgál, másrészt a magyar maláta is osztrák czégér alatt jut piaczra. Malátaiparunknak még a belföldön is küzdenie kell a cseh. és morva gyárosoknak hirneve, azon fölül az ottani jobb munkás viszonyok és tarifális kedvezmények ellen. Az osztrák gyárosok az árú jobb értékesítése végett a német határvárosokban is állítanak fel új telepeket. Hazai malátaiparunknak még az is hátrányára van, hogy a vidéki nagyobb sörgyárak nem lévén képesek a nagy üzemekkel a versenyt kiállani, azok száma mindinkább csökken. Az előadott okokból a malátagyártás intenzivebb fejlődése s az, hogy sörárpánkat magunk dolgozzuk fel malátává, szerfelett kívánatos lenne. A vám nagysága maláta gyártásunk szempontjából alárendelt jelentőséggel bír, a mennyiben a vámterületnek a malátagyártás terén versenytársa alig akad. Érdekelteink szerint a vám tekintetében a főszempont az, hogy az árpa s a maláta vámja kellő arányban álljon. Mivel 133 kilogramm árpából 100 kilogramm maláta készíttetik, s az árpa vámját az új vámtarifában 4 koronában javasoljuk megállapítani, a maláta vámja az árpáéhoz aránylagosan 5"40 K-ban volna megállapítandó. Jelenlegi malátavámunk nem áll megfelelő arányban az árpa vámjával, mivel az első az utóbbinak több mint kétszerese. 31. Bab, borsó, lencse. A bab, borsó és lencsével a jelenlegi tarifában még a bükköny és csillagfürt is egy tétel (26. sz.) alá volt foglalva. Mivel azonban e hüvelyesek gazdasági jelentősége és szerepköre lényegesen eltérő, a mennyiben a bab, borsó és lencse főleg emberi táplálékul, a bükköny és csillagfürt pedig takarmányul, illetve zöld trágyául szolgálnak, ennélfogva vámvédelmi szempontból is külön megitélést igényelnek és ehhez képest tervezetünkben külön választattak. Magyarország bab, borsó és lencse termelése együttvéve évenkint a 2 millió q-t meghaladja s 30—40 millió korona értéket képvisel; Ausztria termelése ennél is nagyobb, a mit a vámterület kiviteli többletének a magyar kiviteli többlettel szemben való fölénye is igazol. Mind a forgalom nagysága, mind a termelés kiterjedése tekintetében a hüvelyes vetemények közül legnagyobb jelentőséggel bir a bab, melyből a közös vámterületnek nagy kiviteli többlete van. Szükségletünket csak babtermelósünk fedezi, ellenben a borsó ós lencse tekintetében részben behozatalra szorulunk. Ugyanez áll a vámterületre nézve is, s különösen nagy a behozatal lencsében, sőt ujabban a borsóban is. Egyátalán szembeötlő tény az, hogy a vámterület külforgalmi mérlege a borsóra és lencsére vonatkozólag mily gyorsan vált aktívból passzívvá, s hogy a helyzet állandóan rosszabbodik. A mérleg ezen rosszabbodása a legtöbb valószínűséggel a ki nem elégítő vámvédelemben leli magyarázatát. A jelenlegi 2'3 8 koronás vám ugyanis alig teszi a behozott borsó s lencse átlagos értékének 10—ll 0 /o-át, s mivel a behozott árú átalában már csak silányabb minőségénél fogva is, a vámteher daczára, sokkal olcsóbb, mint a belföldi termék, az előbbinek kelendőségét már csak ezen olcsósága is biztosítja. E verseny ekkép a hazai termék áralakulására csökkentőleg hat
