Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 61 kenyerét kizárólag kukoriczalisztből készíti; ez a tengerifogyasztás terjed. Ezenkívül a tengerit keményítő és szeszgyártásra is használják. Ha a tengeri vámja viszonylag tetemesen alacsonyabb volna, mint a többi kenyérterményeké, ez nemcsak a tengeri behozatalát segítené elő, hanem a kukoriczakenyér — mint olcsóbb tápszer — fogyasztásának terjedését is hathatósan előmozdítaná, a mi hátrányos hatással lenne nemcsak a tengeri, hanem az egyéb gabonaneműek termelésére is. Ugyanis egyfelől az olcsón behozható tengeri a hazai tengeritermelés fejlődésére volna bénító hatással s lenyomná a termékek árát, másfelől a kukoriczakenyér fogyasztásánali terjeszkedése csökkentené a más gabonaneműek lisztjéből készített kenyérnek fogyasztását, a mi viszont ezen gabonaneműek termelésére volna káros visszahatással. Midőn tehát a tengeri vámjának 4 K-ra, az 1901. évi átlagos értéknek — 8"72 K-nak — mintegy 46°/

0-ára való emelését hozzuk javaslatba, teszszük ezt a mezőgazdaság általános érdekeire való tekintettel, nehogy egy ily fontos terméknek a fogyasztás szempontjából való kedvezményes vámmal való megterhelése által esetleg összes gabonatermelésünk érdekei koczkára tótessenek. Mezőgazdaságunknak annyival inkább szüksége van erre a vámvédelemre, mert e nélkül a nálunk sokkalta olcsóbban termelő, és az olcsó (t. i. vízi úton való) szállítás lehetőségével rendelkező területek versenyével ez utóbbiaknak kedvező termelési viszonyainál fogva, a kelleténél alacsonyabb vámvédelem mellett a küzdelmet föl nem vehetnők. A javaslatba hozott vámtétel mellett joggal remélhetjük, hogy olcsón termelő versenytársainkat a belföldi piaczokról jórószben kiszoríthatjuk és gátat vethetünk annak is, hogy az eddig Németországban elhelyezést talált, de az ott megállapított magas vám miatt onnan kiszoruló külföldi, főleg amerikai tengeri a vámterületre keressen utat. 28. Tatárka. A tatárkát, mely a jelenlegi tarifában a tengerivel és kölessel egy tarifaszám alá volt foglalva, az előző 27. sz.-nál említett indokok folytán külön tétel alá kellett sorolni. A tatárkát nálunk a többi gabonaneműhöz képest csak igen csekély mértékben — részben utóveteménykónt, az ország learatott területének átlag mintegy 0'1%-án termelik, de azért Magyarország úgy saját belszüksógletét, valamint a közös vámterület fogyasztásának egy részét így is fedezni képes. Minthogy e gabonanemű elég értékes, ezen oknál fogva, továbbá azért, hogy a mostohább éghajlatú vidékek jobb gazdasági kihasználásának lehetősége előmozdíttassék, a kérdéses termék hasonlóan a többi gabonaneműhöz, az eddiginél magasabb vámvédelemben volt részesítendő s e czélból a jelenlegi 1'19 K vám 2 K-ra emeltetik. 29. Köles. A kölesnek külön tétel alá foglalására vonatkozó indokok már a 27. sz. indokolásánál felemlíttettek. Külkereskedelmi forgalmunk adatai szerint a kölesből úgy Magyarországnak, valamint a közös vámterületnek is állandóan behozatali többlete van. A kölest sem Magyarországon, sem Ausztriában nem termelik elegendő mennyiségben. Az az irányzat, hogy a belföldi termelés emelése érdekében a vámvédelem fbkoztassék, a mezőgazdaságban főleg alkalmi és részben utóvetelményül szolgáló