Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
300. szám. 47 A vámteriilet összes forgalmából a VI. tarifaosztályba tartozó termékekre 1901-ben 57°/ 0 , Magyarország összes forgalmából 18*5°/ 0 esik; csak a kivitelt véve szemügyre, ezen termékekre esik a vámterület összes kivitelének 78, Magyarország összes kivitelének 32 , 9°/ 0-a. Ugy a vámterületnek, valamint Magyarországnak is külforgalmi mérlege ezen czikkekben aktiv, de azzal a nagy fontossággal biró eltéréssel, hogy a vámterület kiviteli többlete jelentékeny ingadozásokkal inkább csökkenni, ellenben Magyarországé ugyancsak nagymérvű ingadozásokkal, inkább emelkedni látszik. A két állam mezőgazdasági viszonyai szerfelett eltérők; a sűrűbb népességű, de területileg kisebb Ausztria fogyasztását saját termésétől a legdúsabb esztendőkben sem képes fedezni, ellenben" Magyarországnak még gyengébb termésű években is saját szükségletét tetemesen meghaladó gabonafeleslege van, mely feleslegének legfőbb fogyasztó piacza, a vámterületi közösség természetes következménye gyanánt, Ausztria. Hogy a közös vámterület fogyasztó képessége és fogyasztási szükséglete évről-évre fokozódó arányokban emelkedik, azt az árúforgalmi statisztika adataiból kivilágló az a tény bizonyítja legjobban, mely szerint a közös vámterület az utóbbi években kenyérgabonát (búzát ós rozsot) már egyáltalán alig visz ki. A fogyasztásszükséglet előrelátható további növekedésének következményekepen tehát joggal számíthatunk arra, hogy a vámterületi közösség az új vámtarifánkban mezőgazdasági termelésünk javára biztosítani kivánt fokozott mérvű védelmet tényleg hatékonynyá fogja tenni. A két állam eltérő gazdasági viszonyai a szántóföldterületek eltérő nagyságában, különböző mérvű kihasználásában s a területnek az össznépességhez való eltérő arányában is kifejezésre jutnak. A szántóföld területe volt, hektárokban: A kataszter szerint 1901-ben -f- növekedés — csökkenés Magyarországon 12,887.689 13,510.974 + 623.285 Ausztriában 10.636 .883 1^613.434 — 23.449 a vámterületen összesen ... 23,524.572 24,124.408 +599.836 A sokkal nagyobb népességű Németország összes szántóföld- és kertterülete 26'2 millió hektárra becsülhető, tehát csak 2 millió hektárral nagyobb, mint a vámterületé, sőt az önálló mivelési ágat képező kertterülettől eltekintve, a különbség még kisebb. Magyarország ós Ausztria viszonyait szembe állítva, szántóföldterületünk csaknem három millió hektárral nagyobb, mint Ausztriáé s míg nálunk a szántóföldterület telkesítések stb. útján még mindig növekszik, addig Ausztriában egyéb gazdasági okok folytán már csökkenésnek indult. A szántóföldnek a népességhez való aránya a következő: Magyarországon Ausztriában . . . a vámterületen Németországban 1.000 lélekre csak 47 hektár szántóföld és kert esik, jóval több mint Ausztriában, de sokkal kevesebb, mint a vámterületen és még inkább Magyarországon. 1880-ban 1890-ben 1900-ban 1.000 lélekre esett hektár 83 76 70 48 _J14 40 ^6lF 58 , ~ 54
