Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 39 Az elsőre nézve a jelenlegi vám (28"57 K) némi kikerekítesse! (30 K-ra) fentartatik, miután a mai vám is az értéknek (22 K) 136°/

0-át képviseli és a tömeges behozatalt nem ezen átalános, hanem a szerződésileg igen mérsékelt (2'38 K) vám teszi lehetővé; az utóbbira, mint igen finom árúra a vám 40 koronára emeltetik. Az ipari szempont itt nem bir jelentőséggel, miután a kávépótlék készítésére részben használt szárított füge helyett az országban bőven termelhető katáng az iparnak megfelelő nyersanyagot nyújt, a mezőgazdaság érdeke pedig azt kívánja, hogy a katángtermelés fejlesztése ne akasztassák meg oly intézkedés által, mely a külföldi ipari nyersanyagot a hazai termék rovására előnyben részesítené. Ugyancsak a mezőgazdaság, illetve bortermelésünk érdeke azt is kívánatossá teszi, hogy a fügének aszúborok készítésére való felhasználása meg ne könnyíttessék. 10. Aszúszőlő. A vámterület assúszőlő behozatala 1901-ben 93.274 q volt. 4,347.488 K értékben. Ez a nagy mennyiség — szerződéses vámmérséklós hiányában — kizárólag a jelenlegi 28'57 K általános vám mellett került behozatalra. Ennek a vámnak 50 K-ra való emelése figyelemmel arra, hogy az aszúszőlő aszúborok hamisítására és gyártására is használtatik, bortermelésünk hathatósabb védelme czéljából hozatik javaslatba. A vámnak pénzügyi jelentőségénél fogva az emelés, mely a fris szőlő vámjának (35. sz.) tervbe vett emelése miatt sem kerülhető el, a vámjövedék szempontjából is előnyös. Jegyzet a 10. t. számhoz. Az aszúszőlő eczetgyártás czélja-ira is hozatik be. Az aszúszőlőre javasolt 50 K vám ennek a czikknek ily ipari felhasználását lehetetlenné tenné, ezért indokoltnak látszik, hogy az eczetgyártásra behozott aszúszőlő számára — a visszaélést meggátló feltételek mellett — mérsékeltebb vám állapíttassák meg. 11. Csurom. A czitrom behozatala gyümölcstermelésünk érdekeit nem érinti és annak magasabb vámmal való megterhelése ipari szempontból sem volna kívánatos. Ezért a czitromra a jelenlegi 19*05 K-ás vámnak fentartása hozatik pénzügyi érdekeinknek megfelelő, 20 koronára való kikerekítessél javaslatba. 12. Narancs. A narancsbehozatal a kereskedelmi szerződéseink útján engedélyezett vámmentesség mellett igen nagy arányokat öltött. Ez a tömeges behozatal — a narancs olcsóságánál fogva — a belföldi gyümölcs értékesítési vissonyaira felette káros hatást gyakorol. A vámnak 19'05 koronáról 24 K-ra való emelése gyümölcstermelésünk érdekeinek sikeresebb védelmét czélozza. Jegyzet a 12. t. számhoz. A jelenlegi vámtarifában az a jegyzet, mely szerint a Fiúméba és Triesztbe a termelési helyekről tengeren át behozott és osztályozás végett kirakott czitromból és narancsból 30°/

0 mint selejtezés, vámmentesen kezelendő, a Fiume szabadkikötő területének a vámterületbe való bevonásáról szóló 1891. évi XVIII. törvónyczikk 3. §-ának rendelkezése alapján vétetett fel. Ennek a kedvezménynek a fentartása azért szükséges, mert a termelési helyekről behozott czitrom és narancs közt sok romlott, illetve a kereskedelem czeljaira nem alkalmas