Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
300. szám, 35 I. RÉSZ. Behozatali vámtarifa. I. Gyarmatáruk. A gyarmatárúk, mint a tengerentúli országok termékei, első sorban pénzügyi jelentőséggel birnak s az azokból befolyó vámjövedelem (1901-ben 18 millió aranyforint) a vámterület vámbevételeinek (1901-ben 51 millió aranyforint) körülbelül egyharmadát képezi. Ennek a vámjövedelemnek túlnyomó részét a kávébehozatal szolgáltatja; az 1901. évi 18,052.820 arany frt vámjövedelemből 16,758.296 arany frt esett a kávé vámjára, A gyarmatárúk jelenlegi vámja már is magas, de az a fogyasztás alakulására nem gyakorol hátrányos befolyást, mert a fogyasztás évről-évre emelkedik s a vámterület' behozatalának mennyisége az utolsó tiz évben mintegy 30°/ 0-kal növekedett. A vámok magasságát pénzügyi jellegükhöz és jelentőségükhöz képest mórlegelve, a gyarmatárúk osztályában, a vámoknak a koronaértékre való átszámítása folytán szükséges kikerekítésektől eltekintve, változás nem hozatik javaslatba. Változatlanul fentartatik a tengeren való behozatal számára 1882 óta megállapított különbözeti kedvezményes vámrendszer is, minthogy a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a rendszer tengeri hajózásunk fejlődését hathatósan előmozdította s így a szóban levő kedvezmény megszüntetése vagy korlátozása az elért eredményt veszélyeztethetné. Ezen rendszer életbelépte előtt a tengerentúli országoknak itt szóban levő termékei nagyobbára Hamburgon át, a német kereskedelem közvetítésével, szárasföldi úton hozattak be. így pl. 1881-ben még a kávébehozatalból is csak 87 ezer q esett a tengeri útra, a 358 ezer q-nyi összbehozatallal szemben, a 4.400 q-nyi teabehozatalból pedig csak 88 q. Ez az arány a reá következő évben mindjárt kedvezőbbre fordult úgy, hogy már 1884-ben a kávébehozatal az 1881-ikinek épen megfordított képét mutatja, a mennyiben tengeri úton közvetlenül a termelési országok kikötőiből 274'8 ezer q hozatott be, míg a külföldi közvetítő kereskedelem által használt szárazföldi útra csak 798 ezer q esett, a teabehozatal pedig mindkét útirányban egyenlően (1800—1800 q-val) oszlott meg. Azóta a tengeri forgalom részesedése még kedvezőbbé alakult; a vámterületre behozatott ugyanis 1901-ben: Szárazföldi úton Tengeri úton métermázsákban kákáóbab 5.481 11.384 nyers kávé 41.893 406.618 tea 1.354 8.884 Ma már tehát a kákáóbehozatalnak 2 / 3 része, a kávébehozatalnak több mint 9 /io és a teabehozatalnak 8 /e része esik a termelési helyekről a tengeren lebonyolított forgalomra. 5*
