Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
234 300. szám. A szóban forgó árúkból csak a közös vámterület forgalmát ismerjük, mely állandóan behozatali többlettel zárul. 1897-től 1901-ig évenkint átlag 4.939 q-val többet hoztak be, mint a mennyit kiszállítottak. A magyarországi gyárak termelése a szóban forgó árúkból csekély; az 1898. évi iparstatisztikai felvételek szerint lemezgyáraink 3.899 q alakos lemezt és 2.841 q bordás lemezt gyártottak összesen 181.199 K értékben. ]STémi kis termelésünk van a lyukgatott lemezekből is, de ennek mennyiségét nem ismerjük. A vámemelést megokolja az, hogy a szóban forgó iparczikkek gyártása a németországi gyárak nagy versenye következtében nem fejlődhetik, a mit a vámbelföld állandóan magas behozatali többlete is bizonyít. A vámemelés a vasfeldolgozó iparokat kevéssé érinti, mert a szükséglet, különösen átütött és lyukgatott lemezekben, csekély s igen sok gyár szükségleteit a saját készítményeivel fedezi. így a redőnygyártáshoz használt aczóllemezt minden nagyobb lakatosárú-gyár maga hullámozza, s van egy gépgyárunk, mely a trieurökhöz szükséges lemezeket a saját telepén lyukgatja ki. Különben is a vámemelés, tekintve azt a munkát, mely a lemezek szóban forgó átalakítására fordítandó, nem nagy. 434. és 435. Drót. Noha a drótok jelenlegi vámjai elég magas értékarányúak, a behozatal jelentékeny. 1897-től 1901-ig a közös vámterület behozatali többletének átlaga évenkint 2.101 és Magyarországé 50.219 q-ra rúgott. Ezt a jelenséget annak tudhatjuk be, hogy a hengerelt ós húzott drótok gyártására, piaczainkon uralkodó konjunktúrák nem mondhatók kedvezőknek. Egyetlen drótgyárunk termelése 1898-ban 27.300 q volt ós jelenleg sem hoz 30.000 q-nál többet a piaczra, mert az évenkint előállított 120.000 q-ból 75%-ra rúgó mennyiséget drótszeggé dolgoz fel. E gyár jórészt a durva és a középfinom drótokat készíti, azonban 1 / 10 mm finomságút is állít elő. Külföldre csakis a tégelyaczélból való drótok beszerzésénél vagyunk utalva. Miután a durva és középfinom drótok gyártásában Magyarország drótgyárai is eléggé versenybírók, az a) csoportba sorolt drótok vámjának érezhető fölemelése már csak azért sem volna megokolt, mert a drótfeldolgozó iparok ebből fogyasztják a legnagyobb mennyiséget. Ez okból a javasolt vámok a meglevőkhöz simulnak, a mennyiben az a) 1. tétel alatti árúk 9'52 koronás vámja fentartatott, az a) 2. tétel alattiak vámja H'90 koronáról 12'50, az a) 3. tétel alattiak vámja 14*29 koronáról 15 koronára emeltetett. Az ónozott stb. drótoknak jelenleg egységesen 19"05 koronás vámja helyett a vastagabb ilyen drótoknál 14"30 és 18 koronára leszállíttatott, a legvékonyabbaknál 21 koronára felemeltetett, a nikkelezett, rezezett drótok jelenlegi 19'05, 2381 és 3571 K vámjai helyett egységesen 24 koronás vám állapíttatott meg, végül a jelenleg különböző vámtételek alá eső nyers, keményített drót vámja egységesen 16, a csiszolté 38 koronában szabatott meg. A javaslatba hozott részleges vámemelések oly csekélyek, hogy azokat a fogyasztók alig érzik meg, a tömegtermelésre berendezett drótgyárak pedig jobban boldogulhatnak. A javasolt vámok azért helyesebbek a jelenleg érvényes vámoknál, mert minél finomabb a drót, annál több munkát kivan annak előállítása, már pedig a jelenlegi vámkezelés mellett a lemezeit, fényezett 0.5 mm-es vasdrót ép oly vám alá esik, mint a rezezett (u. n. galvanizált) 1"5 mm-es, pedig nagy különbség van a kettőnek gyártása között. Hasonló elvek szem előtt tartásával történt a keményített (aczél-) drótok
