Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 201 3.800 koronás átlagos értékének 12'5°/o-át képezik, Ezek a vámok a szűcsiparnak kielégítő védelmet biztosítanak. A szűcsipar védelmének fokozása nem indokolt, ennélfogva a jelenlegi vámok 200 és 480 koronára felfelé való kikerekítessél fentartattak. Az a körülmény, hogy a közönséges szűcsárúk vámjának értékaránya oly magas, a magyar szűcsiparnak, a mely többnyire közöséges prémet dolgoz fel, válik első sorban hasznára. XXXIV. Faáruk, árúk esztergályos- és faragó anyagokból. Míg a XV. osztályban az erdőgazdaság fő- és melléküzemeinek oly termékei tarifáitatnak, a melyeknél a fa belértékével szemben az esetleges megmunkálás kezdetleges módjai s csekély költségei háttérbe szorulnak, addig a XXXIV. osztályba a faiparnak, — mint különálló termelési ágnak, — oly félgyártmányai és kész iparczikkei vannak besorozva, a melyek készítéséhez kizárólag ipari tevékenység ós e mellett tőke szükséges, s a mely tényezőkkel szemben a nyers anyagnak, a fának, belórtéke már csak igen alárendelt jelentőséggel bir. Erdőgazdaságunk nagy arányai faiparunk fennállásának és fejlődésének biztos alapját nyújtják, e két termelési ág szoros kapcsolatban áll egymással, habár az elsőnek állapota s fejlődése inkább a természeti, az utóbbié ellenben a gazdasági viszonyoktól függ. Külforgalmunkban a faáruk nagy fontossággal birnak, de szerepük korántsem oly jelentős, mint a nyers fáé. A faipar hazánkra nézve, — kiterjedt erdészeti termelésünk termékeinek megfelelő értékesítése szempontjából, — kiváló fontossággal bir s elsőrendű érdekünk, hogy famegmunkáló iparunk részére a belföldi piaczot lehetőleg biztosítsuk. Jelenlegi vámtarifánk a faiparnak átalában kielégítő vámvédelmet nyújt ugyan, de hiánya az, hogy az ide tartozó árúkat megmunkáltatási módjuk, értékük és a vámvédelmi szükséglet mérve szerint nem tagolja kellő részletességgel, a minek következtében a vámok értékarányában visszásságok s a vámvédelem hatékonyságában hézagok jelentkeznek, különösen a hazánk termelését leginkább érdeklő durvább, közönségesebb faáruknál. Ezen hiányok orvoslására a javaslatban egyfelől az árúk megfelelőbb csoportosítása s lehetőleg minden csoporton belül a megmunkálási módok figyelembe vétele mellett a tarifatételek száma 22-ről 54-re emeltetett, másfelől pedig a vámok a magyar ipart leginkább érdeklő közönségesebb árúknál csekély mérvben átalában emeltettek, míg a finomabb árúknál csak ott, a hol az árúknak értéke s a versenyviszonyok a vámemelést indokoltnak mutatják. Ugyanígy jár el Németország is,a mely vámtarifájába a megmunkálási mód szerinti tagolást s a durvább árúk vámjának emelését szintén rendszeresen hajtotta végre. 347. Szerssámfa és fürészáruk. Az ide sorozott, egészen durva, vagy csak félig megmunkált árúk közül a nem szabott abroncsfa s a nem rovátkos hordófa stb. jelenleg a XV. tarifaosztályba tartoznak s mint szerszámfa, vámmentesek, a többi árú pedig 3"57 koronás vámtétel alá esik. Képvh. iromány. 1901 — 1906. XXIII. kötet. 2*5